Szilágyi László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szilágyi László (Budapest, 1898. október 2. - Budapest 1942. szeptember 6.) költő, író, újságíró, leginkább operettszövegkönyveiről híres.

Jogot tanult, de félbeszakította tanulmányait, és 1918-ban újságíró lett. 1919-től az Új Hírek munkatársa volt.

Pályája elején verseket, kabarétréfákat, novellákat, és egyfelvonásosokat írt, majd megírta a Levendula című darabot (1923), mellyel egy csapásra befutott, korának legkeresettebb librettóírója lett, de szívesen írt szövegeket zeneszámokra, versei a korabeli lapokban jelentek meg.

Legnevezetesebbek az operettjei: Levendula (1923), Amerika lánya (1924), Régi jó Budapest (1925), Csókos asszony (1926), Muzsikus Ferkó (1926), Aranyhattyú (1927), Eltörött a hegedűm (1928), Miss. Amerika (1929), Alvinczi huszárok (1930), Zsákba macska (1931), Kadétszerelem (1933), Én és a kisöcsém (1933), Vadvirág (1934), Ezüstmenyasszony (1935), Hulló falevél (1935), Erzsébet (1935), Meseáruház (1936), Angóramacska (1940), 3:1 a szerelem javára (1937), Tokaji aszú (1940), Vén diófa (1943), Egy boldog pesti nyár (1943) Mária főhadnagy (1943), 3:1 a szerelem javára.

Könnyed hangvételű írásait a kabarék is szívesen tűzték műsorra. (Csábítsa el a feleségem, A kokott jó útra tér).

Darabjait a Várszínház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Fővárosi Operettszínház, Magyar Színház, Márkus park Színház, Royal Színház, Pesti Színház játszotta. 1928-ban a Király színház szerződtette háziszerzőként.

Több darabját is megfilmesítették: Kölcsönkért férjek (1942), a Hollywoodban megfilmesített Eltörött a hegedűm (1928), Édes ellenfél (1941), Erzsébet királyné (1940), Pepita kabát (1940).

Ő írta Eisemann Mihály zenéjére többek között a „Negyvenhatos sárga villamoson”, „János legyen fenn a János hegyen”, „Köszönöm, hogy imádott”, „Pá, kis aranyom” című dal szövegét, Buday Dénes zenéjére a „Lehet könny nélkül sírni”, a „Kis kacsa fürdik”, Zerkovitz Béla zenéjére az „Éjjel az omnibusz tetején” szövegét.