Szentlászló

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.15665° k. h. 17.83553°

**Szentlászló**
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Kistérség	Szigetvári
Rang	község
Terület	14,06 km²
Népesség
Összesen: 878 fő (2001) Népsűrűség: 62,45 fő/km²
Irányítószám	7936
Körzethívószám	73
Térkép é. sz. 46.15665° k. h. 17.83553°	település Mo. térképén

Szentlászló község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Szentlászló község Baranya megye északnyugati részén, a Dél-Zselicben fekszik. A település már az Árpád-korban is lakott volt. Oklevelekben először 1237-1240 között említik meg a pannonhalmi bencés apátság birtokaként. Az 1300-as években csere útján magántulajdonba került a község. Birtokosai között találjuk a Széchenyi, a Festetics és a Bolza családokat.

[szerkesztés] Története

A török pusztítás után horvátok települtek a faluba. 1774-ben Festetics Lajos az itt élő horvátokat Toponárra költöztette, és helyükre németeket telepített be. 1784-1792 között újabb német telepesek érkeztek, valószínűleg a frank-bajor vidékről.

A falu templomát 1803-1811 között építették klasszicista stílusban. A településnek 1839-től van iskolája. 1860-ban a lakóházak száma 162 volt. Az 1932-es adatok szerint 1020–an éltek itt, ebből 185 fő magyar, 835 fő német anyanyelvű volt. Az 1941-es népszámláláskor már 1112 fő a falu lélekszáma.

A II. világháború után 200 német származású lakost telepítettek ki, és a helyükre mintegy 300 felvidéki magyart költöztettek. A község jelenlegi lélekszáma 875 fő.

1995-től a községnek új címere van. 1996-ban avatták fel Szent László köztéri szobrát, Márkus István alkotását, s szentelték fel a község zászlaját. 1998-ban került avatásra Vanyúr István Anya gyermekével című köztéri szobra. A fejlődést jól mutatja, hogy a Millennium évében átadták a Sportcentrumot, 2001-ben elkészült az új takarékszövetkezeti fiók. Jelentős lépés volt 2002-ben a római katolikus templom felújítása. 2003-ban megnyitották a tájházat a helytörténeti gyűjteménnyel és az új fiókpatikát. 2004-től a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Mikrotérségi Központja működik a településen. Még ebben az évben sor került az Óvoda és Napközi Otthon magas tetővel való ellátására és teljes felújítására. 2006-ban nyílt meg a Népművészeti Alkotóház és az ország első Csuhémúzeuma. Szentlászló folyamatosan fejlődő település. A környező községek gazdasági, körjegyzőségi, egészségügyi, kulturális, oktatási és sport centruma. Óvodájában és iskolájában német nemzetiségi nyelvoktatás folyik. Községünkben a falusi turizmus és vendéglátás különféle lehetőségei között válogathatnak a helybeliek és az ide látogatók.

[szerkesztés] Iskola

Az iskola alapításának éve 1839. A római katolikus egyház fennhatósága alatt állt. A hozzátartozó fiókiskola a kishárságyi uradalom fenntartása alatt működött Betlehem pusztán. 1910 körül Ritits-pusztára telepítették át az iskolát, mivel a béres-lakásokban működő oktatás egészségtelen körülmények között folyt. Riticspusztán 1967-ben szűnt meg az oktatás. Az államosításra 1948. június 13-án került sor. Az új iskolaépület 1958-ban állami költségvetésből készült 1,5 millió forint értékben. Négy tantermesre építették előadóteremmel és úttörőszobával.

A magas tanulólétszám miatt osztálybontásra került sor, ezért az utóbbi helyiségeket is tanteremnek használták. A nyolc tanulócsoportból hat az új iskolában, kettő pedig váltakozva a régi iskolában nyert elhelyezést. Az 1964/65. tanévben csökkent a tanulók létszáma, ezért az alsós osztályokat összevonták. A felszabadult tantermet két évig tornaszobának használták.

Az 1966/67. tanévben szervezett napközi otthon konyháját és ebédlőjét a régi iskola épületében alakították ki. 1983-ban elkezdődött az új óvoda építése közel az iskolához, az épületet 1989-ben adták át. Az új létesítménnyel együtt elkészült a régi, zsúfolt napközi otthon konyhája helyett az új konyha, majd az ebédlő is. Az iskola teljes körzetesítése után 1981-ben átadták a tornatermet, az épületben klubhelyiség és könyvtár is működött. 1984-ben két új tanteremmel bővült az iskola. Az 1990-es évektől belső átalakítások révén egyes tantermek és helyiségek funkciója megváltozott. Így alakult ki a mai formája (8 tanterem, informatika szaktanterem, könyvtár és tornaterem).

Az iskola mögötti, nyugati oldalon készült el egy aszfaltos kézilabda- és egy labdarúgópálya. Ezek a létesítmények sokat segítenek munkánkban.

[szerkesztés] Óvoda

Óvodánk 1965-ben kezdte működését egy csoporttal. 1986-tól a megnövekedett gyermeklétszám miatt már két csoporttal folyik a nevelés a falu központjában lévő 50 férőhelyes új épületben, melynek udvara, berendezése a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja. Vegyes csoportokban, családias légkörben, játékosan történik a nevelés, erre épül az itt folyó német nemzetiségi oktatás is, melynek célja a nemzetiségi kultúra átadása az életkori sajátosságok, egyéni fejlesztési szintek figyelembe vételével. A nevelők fontosnak tartják, hogy figyelemmel kísérjék a gyermekek személyiségfejlődését, segítsék az egyéni képességek kibontakoztatását, és biztosítsák az esélyegyenlőséget a hátrányokkal küzdő családok gyermekei számára is.