Szendrő (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szendrő (szerbül Смедерево / Szmederevo / Smederevo): város a mai Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

Belgrádtól 48 km-re délkeltre a Duna jobb partján a Morava torkolatánál fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a délszláv Smeder szemnélynévből származik, jelentése Smeder birtoka.

[szerkesztés] Története

Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Vára a Morava folyó bal oldali mellékfolyója a Jessova partján áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, itt is halt meg 1457-ben. Először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után itt tartotta fogva Brankovics György szerb despota Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Musztafa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalja el. A szerbek 1805-ben ostrommal vették be, 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp szerb kézre. Ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára a Sartid. 2003-ban 62 900 lakosa volt.

[szerkesztés] Híres emberek

• A vár ostrománál hunyt el 1494. november 24-én Kinizsi Pál hadvezér, országbíró.