Szőllősy Klára

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szőllősy Klára (1913. július 28., Budapest – 1970. november 15., Budapest): műfordító, író.

Tanári és bölcsészdoktori diplomáját a budapesti tudományegyetemen szerezte. Írói működése közrefogja műfordítói pályafutását: 1945-ig két regényt jelentetett meg, ezután két évtizeden át az orosz, német, angol, francia és görög nyelvű irodalom műveit fordította magyarra, majd utolsó éveiben ismét írni kezdett. 1945–47-ben miniszterelnökségi tolmács, 1950–53-ban az Egyetemi Orosz Intézet tanára volt, meghívott előadóként pedig a budapesti tudományegyetemen tartott szemináriumot a műfordításról. 1957-ben József Attila-díjat kapott.

Ő fordított magyarra olyan modern klasszikusokat, mint Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényét – olyan szállóigévé lett leleményekkel, mint a „másodlagos frissességű” vagy a „Tömegír” -, Thomas Mann több művét, köztük a Doktor Faustust, olyan meghatározó 20. századi műveket, mint Theodore Dreiser Amerikai tragédiája, Katherine Mansfield elbeszélései vagy Simone de Beauvoir önéletrajzi regénye, A körülmények hatalma. Emellett jelentékeny helyet foglalnak el fordításai sorában a 19. századi orosz klasszikusok (Csehov elbeszélései, Tolsztoj számos műve – köztük az Ivan Iljics halála - és Dosztojevszkij A kamasz című regénye), de ő ültette magyarra Balzac A kispolgár természetrajza című művét és Goethe önéletrajzát, a Költészet és valóságot is. Szépirodalmi műfordításait egészítik ki többek közt Thomas Mann és Pausztovszkij esszéinek és Turgenyev visszaemlékezéseinek, leveleinek magyarításai. Saját szépírói művei – két korai regénye kivételével - élete néhány utolsó évében keletkeztek.

A magyar műfordításirodalmat meghatározó, jelentékeny művészete ellenére neve csak a vájtfülű irodalomkedvelők körében ismert.

• Saját művei:

• • M. Krisztina élni tanul (regény, 1943)
  • Testvérek voltak (regény, 1944)
  • Az Olimposztól Angyalföldig (regény, 1969)
  • Kiklász kalandozások (útleírás, 1967)
  • Gyalogszerrel a huszadik században (antológia saját novellafordításaiból, 1967)
  • A szivárvány velünk marad (útleírás, 1971)

• • A zeneművész (Összehasonlító tanulmány a német irodalom köréből) (Doktori disszertáció, 1936)
  • Utószó Saul Bellow Herzog című regényéhez (1967)

• Összes művei és műfordításai