Rohonc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rohonc (németül Rechnitz): város a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Látnivalók 5 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

A bucsui határátkelőtől 9 km-re északra a Kőszegi-hegység déli lábánál fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv orehovica (= diós) szóból származik.

[szerkesztés] Története

1259-ben Ruhoncz néven említik, de ősidők óta lakott hely gazdag vaskori, bronzkori és római leletekkel. Innen vezették a források vizét a római Sabariába. A település egykor két részből állott: a Rohonc-patak nyugati partján Deutschmarkt a Németújváriaké, egykori várának maradványai a Höhenburgon láthatók. 1289-ben Albert osztrák herceg ostromolta és őrsége nyolc nap után feladta. 1291-ben a hainburgi békével került vissza az országhoz. 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el és osztrák zálogbirtok lett. 1478-ban Hunyadi Mátyás foglalta vissza, de az ostrom sorá annyira megrongálódott, hogy nem építették újjá, mára nyoma is alig maradt. A keleti oldalon Ungermarkt a Ják nemzetség birtoka volt, a 16. századtól a Batthyányaké, akik a 17. század elején építették fel várkastélyukat. Falai közt gyakran megfordult Savoyai Jenő herceg. 1620-ban itt találkozott Bethlen Gábor Batthyány Ferenccel, aki pártjára állt. A fejedelem 1620. október 8-án itt adta ki egyik oklevelét. Bosszúból Collalto császári tábornok leromboltatta, de Batthyány még szebb formában építtette újjá. 30 000 kötetes könyvtárát 1839-ben Batthyány Gusztáv a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. A várkastélyt 1945-ben a visszavonuló németek felgyújtották. A városnak a 15. századtól vásártartási joga volt, 1532-ben a török dúlta fel, melynek következtében az elpusztult lakosság pótlására horvátokat telepítettek ide. Ekkor alakult ki a horvát városrész: Tabor. 1553-ban pestis pusztított, 1605-ben Bocskai, 1621-ben Bethlen hadai pusztították el. 1644-ben leégett, majd 1686-ban a török ellen vonuló hadak fosztották ki. 1910-ben 4137 lakosából 3216 német és 807 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 2001-ben 3237 lakosából 2918 német, 133 horvát, 115 magyar volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• Szent Katalin plébániatemplomát gr. Batthyány Ádám építtette 1679-ben az 1644-ben leégett korábbi helyén, 1727 és 1730 között barokk stílusban építették át. Sírboltjában nyugszik Faludi Ferenc.
• Evangélikus temploma 1783-ban épült, neogót tornya 1867-ben épült hozzá.
• A város határában emelkedik az Irottkő, a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, rajta 1913-ban épített kilátó áll.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1689-ben Batthyány Károly József herceg császári tábornagy, Vas vármegye főispánja, horvát bán.
• Itt született 1772-ben gr. Batthyány József bíboros hercegpímás, érsek.
• Itt töltötte utolsó éveit Faludi Ferenc költő, itt halt meg 1793. december 19-én.