Quest zsilipkamra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Quest zsilipkamra rákapcsolás előtt

A Quest zsilipkamra (angolul: Quest Joint Airlock Module) a Nemzetközi Űrállomás fő zsilipkamrája, innen végezhetnek űrsétát amerikai és orosz űrséta-szkafanderben is. A Quest felküldése előtt az orosz űrsétákat a Zvezda modulból végezték, az amerikai űrséták pedig csak akkor végezték, amikor amerikai űrrepülőgép kapcsolódott az űrállomáshoz. Az amerikai űrruhákat nem lehet orosz zsilipkamrákban használni.

A Quest két részből áll, a felszereléseket tartalmazó kamra (Equipment Lock) az űrruhák és egyéb berendezések tárolására és a személyzeti kamra (Crew Lock), ahonnan az űrhajósok kilépnek az űrbe. A Space Shuttle zsilipkamrája után fejlesztették tovább, hogy használatkor kevesebb levegőt veszítsen. Az STS-104 küldetésen 2001. júliusában vitték fel az űrállomásra és szerelték fel Unity modul oldalára. Négy nagynyomású gáztartályt szereltek fel az oldalára, amelyekből pótolják az ajtó kinyitásakor fellépő gázveszteséget. Két tartályban oxigén, a kettőben pedig nitrogén van.

A zsilipkamrát és a tartályrendszert alumíniumból építette és a Marshall Űrközpontban tesztelte a Boeing. Hossza 5.5 méter, átmérője 4 méter, tömege 6064 kg, térfogata 34 m³. A teljes költsége 164 millió dollár.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar oldalak

• Indul az Atlantis - még egy űrállomásnak is kell ajtó (2001. július 14.)