Pozsega

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pozsega (horvátul Požega, korábban Slavonska Požega, németül Poschega, latinul Posega): város a mai Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A város Közép-Szlavóniában a Pozsegai völgy délnyugati részén fekszik. Közigazgatásilag még 30 település tartozik hozzá. é. sz. 45°20′25’’ k. h. 17°41′7’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv pozar (= erdőtűz) főnévből származik.

[szerkesztés] Története

Közelében a rómaiak Incerum nevű városa állott. Anonymus szerint Bulcsú, Botond és Lehel honfoglaló magyarjai Zágráb alól lovagoltak Pozsega vára alá és azt elfoglalták. A vidék szláv lakossága azonban még két századon át félig elvadulva élt az erdők közt, melyből időnként felgyújtott egy-egy darabot, hogy a letelepedésre és földművelésre így alkalmas területeket nyerjen. Szent László a pozsegai hercegséget unokaöccsének, Dávid hercegnek engedte át és 1093-ban megengedte neki, hogy Pozsega várát a tihanyi apátság rendelkezésére bocsássa. A mai várost 1150-ben Posaga néven említik először. A 13. században ispánsági székhely, majd a szlavón hercegek székhelye. Egykori vára ekkor királyi vár volt, melyet 1387-ben Horváti Jánostól foglaltak vissza Zsigmond hívei. 1432 előtt Tamási Lászlóé, 1438-ban a királynéé, 1443-tól Albert adományaként a Tamásiaké. 1444-től Hédervári Lőrincé és utódaié. 1532-ben a török feldúlta és szandzsákszékhellyé tette. Várának felszíni nyoma nem maradt. A 18. században az újjászervezett Pozsega vármegye székhelye, 1765-ben szabad királyi város lett. Gimnáziumát 1699-ben, nyomdáját 1862-ben alapították. 1910-ben 5899 lakosából 4119 horvát, 479 szerb, 446 magyar, 408 német és 295 cigány volt. A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye székhelye volt. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 28 948 lakosa volt, ebből 25 828 horvát, 1513 szerb, a magyarok száma 28.