Pirit
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A pirit (vaskovand vagy kénkovand) vasat és ként tartalmazó szabályos rendszerű szulfátásvány, a piritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Szabályos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a kocka és az ötszög-tizenkettes, amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet (lásd: a fotón). A lapok felülete erősen rostozott, gyakori a tömeges változata is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: FeS2
- Szimmetriája: szabályos kocka vagy ötszög-tizenkettes rendszerben kristályosodik.
- Sűrűsége: 4,9-5,2 g/cm3.
- Keménysége: 6,0 – 6,5 (a Mohs-féle keménységi skálán).
- Hasadása: nem hasítható.
- Színe: fakósárga, aranysárga.
- Fénye: fémes.
- Átlátszósága: opak.
- Pora: szürkésfekete.
- Elméleti vastartalma: 46,6 %.
- Elméleti kéntartalma: 53,4 %.
[szerkesztés] Keletkezése
Szinte minden magmás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Gyenge vasércnek minősül, kéntartalma a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásoéja. Egyaránt bányászták vas és kéntartalma miatt is. Acéllal megütve szikrázik. Mállásakor kénsav keletkezik. Fontos kénsavgyártási alapanyag. Hasonló ásványok: markazit, kalkopirit, mindkettőnél keményebb.
[szerkesztés] Előfordulása
Gyakran előforduló ásványfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Spanyolországban a Rio Tinto vidékén, az Egyesült Államokban Coloradóban és Arizónában. Egyéb tömeges előfordulások vannak Svédországban, Norvégiában, Olaszországban Livorno környékén, Görögországban, Romániában, Németországban, Oroszországban, Ukrajnában. Sok helyen széntelepek környezetében található meg,
[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon
Recsken, Gyöngyösorosziban, Rudabányán, Perkupán gyakori, de minden magmatikus tevékenységgel kapcsolatba került területen és kőzetféleségnél megtalálható. Hazánkban üledékes kőzetek környezetében, így a bauxit és szénelőfordulásoknál gyakori. Egyes széntelepeknél a pirithez kötődő kéntartalom 3 %, a pilisi barnakőszénben esetenként meghaladta a 4 %-ot. Szénbányáknál a pirittartalom esetenként, meddőhányóikon majdnem mindig öngyuladásos tüzet okoz. Nagyobb előfordulás található homokhoz kötődően Keszthely térségében markazit gumókkal (Nemesvita, Rezi, Cserszegtomaj, Zalaszántó, Alsópáhok), de iparilag ez is értéktelennek minősült.
[szerkesztés] Rokon ásványfajok
Markazit, kalkopirit.
[szerkesztés] Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974