Pancsova

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Pancsova**

Polgármester	Srđan Miković
Régió	Bánát
Körzet	Dél-bánát
Terület	759 km²
Népesség Összesen (2002) Népsűrűség	77,087 101 fő/km²
Irányítószám	26000
Körzethívószám	13
Testvérvárosai

Pancsovai právoszláv templom

Pancsova (szerbül Панчево / Pancsevo / Pančevo, németül Pantschowa, vagy Banstadt, románul Panciova) város a mai Szerbiában a Vajdaságban a Dél-bánsági körzetben.

[szerkesztés] Fekvése

Belgrádtól 16 km-re északkeletre a Duna bal partján fekszik. Beresztóc, Dolova, Ferenchalom, Galagonyás, Omlód, Révaújfalu, Sándoregyháza, Tárcsó és Torontálalmás települések tartoznak hozzá. (é. sz. 44°52′15’’ k. h. 20°38′25’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevora alakították és ebből lett a mai magyar neve.

[szerkesztés] Története

1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Suplikácz szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Mayerhoffer császári tábornok seregével. 1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. A 19. század végén szabad katonai város, a német bánsági ezred főtiszti központja. 1910-ben 20 808 lakosából 8719 szerb, 7467 német, 3364 magyar, 769 román, 244 szlovák, 135 horvát volt. Ekkor mint törvényhatósági joggal felruházott város Torontál vármegyéhez tartozott. 2002-ben 77 090 lakosából 60 963 szerb, 3279 magyar, 1816 jugoszláv, 1407 szlovák, 1196 macedón, 946 cigány, 800 montenegrói volt.

[szerkesztés] Demografija

[szerkesztés] Község

Év	Populácio	Szerb	Német	Román	Magyar	Szlovák	Macedón	Jugoszláv	Horvát	Cigány	Többi
1910.	62,491	31.0%	36.72%	15.77%	10.30%	2.05%	0.00%	0.00%	2.2%	0.53%	1.43%
1931.	63,158	36.15%	38.50%	0.0%	7.37%	0.0%	0.0%	0.0%	N.A	N.A	17.96%
1961.	93,744	64.40%	0.0%	7.71%	8.17%	2.30	N.A	N.A	2.99%	0.22%	14.21%
1991.	125,261	68.92%	0.24%	4.03%	4.02%	1.39%	N.A	N.A	1.35%	0.79%	19.26%
2002.	127,162	76.38%	0.18%	3.19%	3.17%	1.24%	4.14%	2.35%	0.92%	1.09%	7.34%

[szerkesztés] Város

Év	Populácio	Szerb	Német	Jugoszláv	Magyar	Szlovák	Macedón	Montenegró	Horvát	Többi
1910	20,808	41.88%	35.89%	0.00%	16.17%	1.17%	0.00%	0.00%	0.65%	4.24%
1991	72,793	72.57%	0.31%	8.75%	5.56%	2.20%	2.40%	1.88%	1.35%	4.98%
2002	77,087	79.08%	0.24%	2.35%	4.25%	1.82%	1.55%	1.03%	0.92%	9.00%