Octavia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A közismert nevén Octaviaként ismert metálegyüttesről az Octavia Sperati oldal tartalmaz információkat

Az Octavia nevet három előkelő római hölgy is viselte: Augustus féltestvére és vér szerinti testvére, illetve Claudius gyermeke, Nero felesége (ld. Claudia Octavia).

Octavia Thurina Major Caius Octavius római hadvezér, senator és magistratus gyermeke első, Anchariával kötött házasságából. Mindössze annyit tudunk róla, hogy Kr. e. 40-ben még élt, Plutarkhosz szerint pedig gyönyörű és nagyszerű jellemű nő volt.

Octavia Thurina Minor (Kr. e. 69. - Kr. e. 11.) Octavius második, Atia Balba Caesoniával kötött házásságából származó leánya - Augustus vér szerinti testvére - jóval nagyobb szerepet játszott a történelemben, mint féltestvére. Nolában, Itáliában született. Hűségéért, nemességéért, emberségéért tisztelték, és azért is, mert a hagyományos római erkölcsöket testesítette meg az intrika és árulás korában.

Gyermekkorát nagyrészt szüleivel töltötte utazgatva. Kr. e. 54. előtt mostohaapja összeházasította Caius Claudius Marcellusszal. Marcellus consulviselt ember, a befolyásos és ősi Claudius nemzetség tagja volt. A férj Kr. e. 40-ben bekövetkezett haláláig három gyermekük született: Claudia Marcella Maior és Claudia Marcella Minor, illetve Marcus Claudius Marcellus.

A senatus rendeletére Kr. e. 40. októberében Octavia feleségül ment Marcus Antoniushoz, hogy megerősítse közte és fivére között a szövetséget. Kr. e. 40 és 36 között Antoniusszal élt annak athéni villájában, illetve vele tartott a provinciákba tett látogatásain. Felnevelte Marcellustól született gyermekeit, Antonius két fiát és közös gyermekeiket, Antonia Maiort és Antonia Minort.

Kr. e. 36-ban, Octavia hazatért Rómába a gyerekekkel, és igyekezett közvetíteni öccse és férje között annak ellenére, hogy Antonius elutasította őt (Kr. e. 32-ben el is vált hűséges asszonyától). Antonius Kr. e. 30-ban elkövetett öngyilkossága után magára vállalta annak Fulviától és Kleopátrától származó utódainak (Iullus Antonius, Alexander Héliosz, Kleopátra Szeléné és Ptolemaiosz Philadelphosz ) felnevelését is. Octavia többé nem ment férjhez.

Augustus örökösévé fogadta Marcellust, Octavia fiát, ám a fiatalember Kr. e. 23-ban betegségben elhunyt. Octavia az emlékére nyitotta meg a Marcellus Könyvtárat, Augustus pedig színházat emeltetett unokaöccse tiszteletére (ld. Marcellus-színház). Octaviát nagyon megrendítette fia halála, és visszavonult a közélettől. Utolsó éveit gyászban töltötte, és ruhákat készített császári testvérének.

Augustus több emlékművet is emeltetett nővére tiszteletére: egy oszlopcsarnokot, illetve az Erény szobrát is Octaviáról mintáztatta meg. Emellett ő volt az egyik első római nő, akinek az arcképével pénzt vertek, és Livia császárnéhez hasonlóan ő is rendelkezhetett saját vagyonával.

Kr. e. 11-ben halt meg, röviddel azután, hogy unokahúga, Julia Caesaris feleségül ment Tiberiushoz. Szeretett fivére hatalmas posztumusz megtiszteltetésekben részesítette: emlékére megépíttette az Octavia-kaput, nővérét istenné nyilváníttatta és templomokat emelt neki.