Neokreacionizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A neokreacionizmus főbb állítása az, hogy az ember, az élővilág, illetve a kozmosz nem a vak véletlen terméke, hanem egy Teremtő Istennek a teremtése. Ezt főleg az élővilág rendkívül bonyolultsága és összetettsége alapján vezetik le, szembeállítva a random mutációkkal, amelyek sokkal inkább tönkreteszik a genetikai információt, mintsem azt felépítenék. Tudományos jellege abból folyik, hogy bizonygatja, hogy az élővilág egy teremtő Istennek a terméke, amint egy szobrot vagy egy számítógépet egy művész vagy egy mérnök megtervezte vagy megalkotta. Amint például a SETI program kutatja a földon kívüli intelligencia létezéését, így a neokreacionizmus is a teremtő Istenre utaló jeleit véli felfedezni a természetben.

Egyik célja a kreacionizmus gondolatait olyan formába átfogalmazni, amely a laikus nagyközönség, a politikai döntéshozók, az oktatók és a tudományos közösség számára könnyebben elfogadható. A neokreacionisták, élet eredetéről szóló vitát nem vallásos szóhasználattal és a Bibliára való utalások nélkül igyekeznek lefolytatni.

A neokreacionizmus egyik legfontosabb állítása, hogy a naturalizmus, valójában nem más, mint egy dogmatikusan ateista vallás. Szerintük a tudományos módszer kizárja a jelenségek olyan magyarázatatait, amelyek természetfeletti erők jelenlétére mutatnak.

A neokreacionizmus érvrendszerének egy jelentős részét hívei tudományos elméletnek tartják, illetve mutatják be. Az Egyesült Államokban a neokreacionizmus leginkább ismert formái az értelmes tervezés (intelligent design) mozgalom és a Abrupt Appearance Theory (hirtelen megjelenés elmélete).

A neokreacionizmus valamennyi válfajára jellemző a naturalizmus elutasítása, általában a szupernaturalizmus hallgatólagos beismerésével, illetve az általuk "darwinizmus"-nak nevezett elmélet nyílt és gyakran heves ellenzése, mely alatt legtöbbször az evolúciót értik. A neokreacionisták ezen kívül azt is állítják, hogy a naturalista tudomány, mint ateista képződmény társadalmi feszültségekhez, családok felbomlásához és nihilizmushoz vezet.

Több neokreacionista csoport tudományos közösségeket szervezett, akik tudományos kutatásokkal foglalkoznak. Az ilyen intézmények példái a Discovery Institute és az annak részeként működő Center for Science and Culture. Ilyen például az, amikor 1984-ben Russell Humphreys a Genezisbeli vízburok elméletéből levezette az Uránusz és a Neptunusz mágneses mezejének erejét. A Voyager űrszonda igazolta Humphreys elméletét, holott ezzel szemben a dinamó elmélet tízezerszer alacsonyabb mágneses mezőt jósolt előre. Ilyen például Wood AGE elmélete, ami előre jelezte a rejtett genetikai elemeknek a fajkialakításban való szerepét, és ami több genetikai jelenséget jósolt előre, mint az evolucionista elméletek. Emellett létezik és működik egy baraminológiai kutatócsoport, ami lehetőségeihez képest sok cikket produkál, sőt hibridizálási adatokat tartalmazó adatbázist tart fenn.