Nagyszalonta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare): város a mai Romániában Bihar megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Híres emberek
6 Testvérvárosai

[szerkesztés] Fekvése

Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv Suleta személynévből ered, amely a Sulimir személynévből származik.

[szerkesztés] Története

A települést 1332-ben Zalanta néven említik. 1241-ben a tatárok, 1598-ban a Váradról visszavonuló törökök pusztították el. 1625-ben a hajdúk birtoka lett. Vára 1636-ra épült fel és még ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törökkel szövetkezett Bethlen Istvánt. 1658-ban a várat a fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, már csak a Csonkatorony áll belőle. 1910-ben 15 943 lakosából 15 206 magyar és 650 román volt.

1992-ben 20 660 lakosából 12 622 magyar, 7664 román, 270 cigány és 31 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A Csonkatoronyban Arany János emlékmúzeum található.
Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth-szobra áll.
Az Arany János szülőháza helyén álló házon emléktábla látható.
Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve.
Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1815. május 8-án Lovassy László jogász, az országgyűlési ifjak egyik vezetője;
Itt született 1817. március 1-jén Arany János költő;
Itt született 1844-ben Arany László költő;
Itt született 1891-ben Zilahy Lajos író;
Itt született 1897-ben Sinka István költő;
Itt született 1905-ben Kulin György csillagász.
A temetőben nyugszik Arany Juliska, Arany János fiatalon elhunyt lánya; sírján a magyar irodalom egyik legszebb sírverse olvasható.