Nagylapás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagylapás (szlovákul Veľký Lapáš): falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Népessége
3 Története
4 Nevezeteségei
5 Partnertelepülései

[szerkesztés] Fekvése

Nyitrától 6 km-re délkeletre fekszik, a Nyitrát Verebéllyel összekötő fő közlekedési út mellett, a Nyitra folyóba ömlő Kadany patak középső folyásánál.

1910-ben 553, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

[szerkesztés] Népessége

2001-ben 1133 lakosából 1115 szlovák volt.

[szerkesztés] Története

Az 5. században a népvándorlás idején települtek be a területre az elő szláv törzsek. A Nagylapás körüli terület a 9. században a nyitrai fejedelemséghez tartozott, egészen annak a Morva fejedelemség általi elfoglalásáig. A 9. és a 10. század fordulóján elérték a területet a honfoglaló magyar törzsek. A területen ma is alkalmazott településnevek elemzése alapján valószínű, hogy ott elsősorban a Kürt-Gyarmat nemzetséghez tartozó családok telepedtek le. A település a 15. századig a nyitrai vár, illetve a Zobori Apátság tulajdonát képezte (annak 1468-as megszüntetéséig).

A település viszonylag nyugalmas életét az 1241., 1242. években a tatár törzsek támadása zavarta meg. A tatárdúlás a vidék teljes pusztulását eredményezte. IV. Béla uralkodása idején Nagylapás és környéke kisnemesek tulajdonába került, elsősorban a tatárok elleni harcokban szerzett érdemeik elismeréseképpen.

A település elnevezésének eredetére vonatkozóan megbízható ismeret nincs. A település nevének említésére legkorábban a 12. században kelt okiratokban került sor, Lapas, illetve Lopas formában. Nagylapásként a községet a 15. századtól emlegetik, ekkor vált ki ugyanis belőle Kislapás önálló településként.

A mohácsi vészt követően, 1530-ban a törökök elérték a Nyitra-mentét. Ténykedésüket felperzselt falvak és a lakosság rabszolgasorba kényszerítése kísérte. A tizenötéves háború (1593-1606) a lakosságszám csökkenéséhez, falvak elnéptelenedéséhez, a lakott házak számának csökkenéséhez vezetett. A törökkel 1606-os békekötés ellenére a terület elleni támadások a 17. század derekáig folytatódtak. Nagylapás és a környező települések egészen a bécsi béke időpontjáig (1683) jelentős mértékű adót fizetett a törököknek.

Az 1703. évben kitört Habsburg-ellenes felkelés (amelyet a 1708. augusztus 3-i Trencsén melleti ütközetben vertek le), valamint a felkelést követő pestisjárvány a település lakosságszámának drasztikus csökkenését eredményezte.

A településen a múltban igen gyakoriak voltak a pusztító tűzvészek. Ezek igen veszélyesek voltak, különösen azért, mert a házak többségének szalmateteje volt. Az utolsó nagy tűzvész 1882-ben volt a településen, amikor Nagylapás teljesen kiégett.

A Csehszlovák Köztársaság 1918-ban megvalósult megalakulása után a település hivatalos elnevezése Veľký Lapáš lett. Az 1919. évi földreform eredményeképpen 1924. és 1928. között a településen és környékén földbirtokkal rendelkező négy nagybirtokos családtól elvett földből összesen mintegy 120 nagylapási lakos kapott földet. A települést 1960-ban Kislapással (Malý Lapáš) vonták össze, elnevezése Lapás (Lapáš) lett. A két község szétválására 1990-ben került sor. Ezen időponttól kezdődően a település elnevezése ismét Nagylapás (Veľký Lapáš).

[szerkesztés] Nevezeteségei

A település büszkesége a méltán népszerű Lapášanka nevű rézfúvós zenekar. Ennek elődje az 1936 elején megalapított zenekar volt. Az első hangszereket Csehországból rendelték meg. A zenekar első ízben 1936. május 1-én állt nyilvánosság elé. A különböző rendezvényeken való fellépésért, valamint a faluban való zenés felvonulásokért a zenekar kisebb jutalmakat kapott, amelyek révén a hangszerek hitelét törleszteni tudta. A zenekar népszerűségét a különböző televíziós felvételek (1974, 1976, 1977, 1978, 1984, 1985) növelték. A zenekar 1999-ben CD-t és kazetátt adott ki.