Nagyerzsébetlak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Katolikus és evangélikus templom

Nagyerzsébetlak, vagy gyakran csak Erzsébetlak (szerbül: Belo Blato, németül: Elisenheim), település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-Bánsági Körzetben, Nagybecskerektől 17 km-re délre, Lukácsfalva és Écska közelében.

[szerkesztés] Területe

A vidék 74 méteres tengerszint feletti magassága enyhén kiemelkedő szigetet képez a Kárpát-medence déli részén. Valószínű, hogy területe egykoron szigetet alkotott a Pannon-tengeren. Nyugatról a Tisza, Dél-nyugatróla a Béga folyó övezi, keletre számos halastó található.

[szerkesztés] Lakosság

A legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint (2002) a falunak 1473 lakosa volt, ebből szlovákok 583, magyarok 488, bolgárok 128, és szerbek 118-an. A magyarok és bolgárok főleg római katolikus vallásúak, míg az erzsébetlaki szlovákok hagyományosan a délvidéki szlovák evangélikus egyházhoz tartoznak. A szerbek rendszerint ortodoxnak vallják magukat. A második világháborúig németek is éltek a faluban, a török idők után első telepesei is németek voltak. Erzsébetlak idősebb lakosai közül töben még ma is öt nyelvet beszélnek.

[szerkesztés] Gazdaság

A falut övező 1600 holdnyi földterületből csak mintegy 600 hold művelhető. A kertészet mellett a lakosság jelentős része halászattal is foglalozott, valamint a nád a környező ártereken szintén jelentős bevételt tesz lehetővé több család számára. A nádvágás ideje rendszerint novembertől febrárig tart, amelyet, miután levágtak, kévékbe kötnek, majd pedig építő- és lakásdíszítő anyagként értékesítenek, főleg Németországban és Hollandiában.