Metszet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 Matematika, halmazelmélet 2 Matematika, geometria 3 Képzőművészet 4 Irodalom 5 Építészet 6 Mérnöki területen 7 Egyéb tudományterületek

[szerkesztés] Matematika, halmazelmélet

Két halmaz metszetének vagy közös részének elemei azon halmaz elemek, melyek az egyik és a másik halmaznak is elemei. Jele: ∩

[szerkesztés] Matematika, geometria

Egy térbeli alakzatból egy sík vagy egy térelem egy bizonyos részt kivág, azt metszetnek hívjuk (a sík által kivágott rész a síkmetszet, a tér által kivágott a térmetszet).

[szerkesztés] Képzőművészet

A művészi sokszorosító grafika különféle mély- és magasnyomású eljárásainak, illetve az így készült alkotásoknak összefoglaló elnevezése. Technikái:

• magasnyomású: a képet hordozó felület (fa, linóleum, cink, stb.) kiemelkedő részeiről kerül a festék a papírra, a mély részeket véséssel vagy maratással alakítják ki.
• mélynyomású: fémlemezre véséssel (szűkebb értelemben vett metszet) vagy maratással (rézkarc) viszik fel azokat a vonalakat, amelyek majd a nyomófestéket hordozzák.

[szerkesztés] Irodalom

Rövid nyugvópont a verssor belsejében, úgy, hogy ott a szó is végződik. Lehet:

• sormetszet, mely rendszerint a hosszabb sorokban fordul elő, a sor közepe tájára esik és a sort két részre, rendre osztja (dierézis vagy cezúra)
• lábmetszet, mely abban áll, hogy a szavak a verslábak közepén végződnek, mintegy metszik a lábat, s ezzel jár, hogy viszont két-két lábat összekötnek; az antik verselés szépségeihez hozzászámítják a sűrü lábmetszeteket (Hexameter).

Voltakép a cezúra is lábmetszet, de olyan, mely az egész sor nyugvópontjául szolgál, de bizonyos versekben van egy állandó cezúra, mely sormetszetül is szolgál. Vannak a verselésben értelmi nyugvópontok is. A magyar verselésben rendszerint összeesnek a ritmikai végződésekkel, de az antik versformákban gyakran keresztezik egymást.

[szerkesztés] Építészet

Az építészeti tervdokumentációk fontos (gyakorlatilag elengedhetetlen) része:

• értelmezése: olyan vízszintes nézet, amely az építmény egy képzeletbeli (esetleg tört alaprajzi vonalú) síkkal történő elmetszésével keletkező nézetet ábrázolja;
  • a tört vonal értelmezése: a metszeteket az építmény jellemző szerkezetein keresztül célszerű fölvenni, s ez az esetek többségében egy függőleges síkkal nem lehetséges, ezért a metszetvonalakon a nézet irányával párhuzamosan, töréseket (eltolásokat) kell alkalmazni; a metszetvonal töréseit a metszetrajzokon is célszerű (függőleges vonallal) jelölni;
• tartalma: ábrázolja az épület függőleges méreteit, az alaprajzon nem ábrázolható szerkezeteket, a függőleges kiterjedésű szerkezetek rétegfelépítését;
• ábrázolása az alaprajzon: az alaprajzo(ko)n általában vastag pont-vonallal kerül ábrázolásra a metszet vonala, a vonalak végein (és hosszabb metszetvonalakon, vagy az értelmezhetőség megkönnyítésére akár köztes helyeken is) betű vagy szám azonosítja a metszetet (hivatkozás a metszetre pl.: "A-A metszet", "1-1 metszet"), s valamiféle nyíl jelzi a metszet irányát (azt, hogy a metszeten a képzeletbeli függőleges sík melyik oldala kerül ábrázolásra);

[szerkesztés] Mérnöki területen

Sokban hasonlít az építészeti alkalmazáshoz, az alábbi különbségekkel:

• értelmezése: általános irányú síkkal történő metszés;
• tehát nem kötött a függőleges irány, s nem csak alaprajzi rajzokon történhet a metszetvonal meghatározása: hanem pl. egy metszet- vagy nézetrajzon is megadható további metszetrajz (megjegyzés: az építészeti ábrázolásban az alaprajz egy speciális, kitüntetett, vízszintes síkú (fölülnézeti irányú) metszetrajz.
• ábrázolás: itt is jellemző a pont-vonal, de a metszetek elnevezésénél jellemzőbb a számok használata;

[szerkesztés] Egyéb tudományterületek

• Orvostudomány, Patológia;
• Biológia;
• Geológia;
• stb.

A jellemzően mikroszkópos vizsgálatok céljára készített vékony szelet a vizsgálandó tárgy (szerv, szövet stb.) szerkezetének vizsgálatára.