Marvel Comics

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Marvel Comics

Típus	leányvállat
Alapítás dátuma	1939 (Timely Comics néven), Martin Goodman - alapító
Székhely	New York
Vezetők	Joe Quesada - főszerkesztő
Iparág	Képregény
Honlap	http://www.marvel.com

A Marvel Comics egy amerikai képregénykiadó, mely a Marvel Entertainment tulajdona. A kiadó legismertebb kiadványai közé tartoznak a Fantastic Four, a The Amazing Spider-Man, a The Incredible Hulk, az Iron Man, a Daredevil, a Thor, a Captain America, és az X-Men. A kiadó által teremtett karakterek az úgynevezett Marvel Univerzum lakói.

Az 1960-as évektől a cég egyike az Egyesült Államok két legnagyobb képregénykiadó vállalatának a DC Comics mellett.

Székhelye New York-ban található.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Timely Comics 1.2 Atlas Comics 1.3 Az 1960-as évek

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Timely Comics

A Marvel Comicsot a ponyvaregények kiadásával foglalkozó Martin Goodman alapította 1939-ben. Első kiadványuk a Marvel Comics volt (1939. október), melyben másodszor lépet színre Carl Burgos android szuperhőse, a Fáklya (Human Torch), és első alkalommal Bill Everett mutáns antihőse, Namor herceg, a Torpedó. A kiadvány azonnal kasszasikernek bizonyult.

A cég első szerkesztője, az író-rajzoló Joe Simon társult a mára már legendaként emlegetett Jack Kirbyvel, hogy megalkossák az egyik első hazafias karakterű szuperhőst, Amerika Kapitányt, aki a Captain America Comics első számában lépett színre 1941. márciusában.

Bár a Timely által alkotott karakterek közül egyik sem közelítette meg a „nagy hármas” (a Fáklya, Namor és Amerika Kapitány) sikerét, többen ma is feltűnnek visszatekintések formájában a modern kiadványok lapjain. Így például a Whizzer, Miss Amerika, a Pusztító, az eredeti Vízió, és Paul Gustavson Angyala.

[szerkesztés] Atlas Comics

A háború után a képregények eladási mutatói zuhanni kezdtek és az emberfeletti erővel bíró hősök kora leáldozni látszott. Mint más képregény-kiadók akkoriban, a Timely is – az ötvenes években Atlas Comics néven – követte az akkori trendet, és kiterjesztette kiadványait a mókás állatfigurákra, a western, a horror, a háborús, a krimi, a humor, a romantikus és kémtörténetekre, valamint a középkori kalandokra, változó sikerrel. Az 1953 és 1954 közötti kísérlet, hogy visszahozzák a Fáklyát, Namort és Amerika Kapitányt, kudarcba fulladt.

1952 és 1956 között Goodman maga juttatta el kiadványait az Atlason keresztül a újságos standokhoz, majd az American New Companyt szolgáltatásait vette igénybe, mely akkoriban a legnagyobb terjesztőnek számított és szinte teljes monopóliumot élvezett.

Az utolsó képregény, melyen az Atlas logó volt látható a Dippy Duck első száma volt, a társaság egyetlen kiadványa mely 1957 októberében jelent meg. Az első képregény melyen a „Marvel Comics” emblémája szerepelt, a tudományos-fantasztikus antológia, az Amazing Adventures harmadik száma volt. Ezen már az „MC” logóval jelent meg.

Goodman új irányvonalat jelölt ki, mely követte az akkoriban egyre népszerűbb sci-fi filmek trendjét és újabb kiadványokat indított útjukra: Strange Worlds #1, World of Fantasy #15, Strange Tales #67, Journey into Mystery #50, Tales of Suspense #1, Tales of Astonish #1. Az űr-fantasy történetek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket és 1959 végére az ezen kiadványok legtöbbje (a Strange Worlds és a World of Fantasy megszűnt) B-kategóriás film-szörnyeknek adtak otthont. A Jack Kirby által megrajzolt történetek, Don Heck börtönből és dzsungelekből való menekülései és különös történetei, valamint Paul Reinman és Joe Sinnott rajzai és meséi, a Stan Lee és Steve Ditko alkotó-párosának meglepő fordulattal végződő elbeszélései váltak jellemzővé.

A Marvel eközben kiterjesztette a kínálatát a lányokat célzó, humoros kiadványokra is, mint a Kathy (1959. október), és a tiszavirág életű Linda Carter, Student Nurse (1961. szeptember).

[szerkesztés] Az 1960-as évek

Miután a DC Comics az 1950-es évek végén és 1960-as évek elején sikeresen keltett új életre régi szuperhősöket, részben az Igazságliga megteremtésével, a Marvel sem maradhatott le.

A szerkesztő és író Stan Lee és a szabadúszó rajzoló Jack Kirby megalkotta a Fantasztikus Négyest, mely halványan ugyan, de emlékeztetett a Kirby által a DC-nek 1957-ben létrehozott Challengers of the Unkown sorozatához és karaktereihez. Az új irányvonal, a „szuperhősök a valódi világban” sikeresnek bizonyult. A Marvel egyre több szuperhőst, anti-hőst és kiadványt mutatott be a nagyközönségnek, így született meg a Hulk, Pókember, Thor, a Hangya, Vasember, az X-Men, a Fenegyerek és olyan szuperbűnözők mint Fátum Doktor, Magneto, Galactus, a Zöld Manó és Dr. Octopus. A legsikeresebb új sorozat a The Amazing Spider-Man lett, melyet Lee és Ditko közösen alkotott. A Marvel még attól sem riadt vissza, hogy kigúnyolja saját és más cégek által alkotott szuperhősöket és történeteket a Not Brand Echh című képregényében.

A Marvel képregényeire jellemzővé vált, hogy nagy hangsúlyt fektettek a karakterek személyiségére. Ez a korábbi szuperhős-képregényekre kevésbé volt jellemző. A Pókember maszkja mögött a fiatal hőst önvád és más „evilági” probléma gyötörte, csakúgy mint bármelyik más kamaszt az ő korában. A tökéletes és makulátlan szuperhősök helyét egyre inkább átvették az emberibb karakterek. Némelyik hős inkább emlékeztetett bűnözőre vagy szörnyre. Idővel, ez a szokatlan megközelítés forradalmasította a képregény-iparágat.

Lee az egyik legismertebb és legelismertebb névvé vált a szakmában. Lee egyre elfoglaltabb lett és még „nyers” ötleteit és történeteit, vagy csak egy-egy gondolatát a rajzolók azonnal papírra is vetették. Ez alapján alakult ki az úgynevezett Marvel módszer. Kirbynek köszönhető részben és egészben számos olyan karakter mint a Fantasztikus Négyes tagjai, Thor, Uatu, a Szemlélő, az Ezüst Utazó, Ego, az élő bolygó, míg Steve Ditko művészi munkáját dicséri a Pókember naturális utcai hangulata, vagy a Doktor Strange szürreális légköre.

1968-ban Marvel Comics alapítója, Martin Goodman eladta a vállalatot és más kiadással foglalkozó vállalkozásait a Perfect Film and Chemical Corporation-nak. Ezeket a vállalkozásokat egyesítve egyetlen leányvállalatban, a Magazine Management Co.-ban Goodman továbbra is megmaradt mint kiadó.