Mahájána buddhizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A mahájána buddhizmus (a mahájána szó jelentése: a nagy jármű) a buddhizmus fő ágainak egyike.

Tartalomjegyzék 1 Kik Ők? 2 Istenképzet 3 Megtestesülések 4 A világmindeség és az élet eredete 5 A halál után 6 Miért van Gonosz? 7 Megváltás 8 Érdemtelen szenvedés 9 Mai kor kérdései

[szerkesztés] Kik Ők?

A Mahayana Buddhizmus egymástól esetenként nagyon különböző hiteket, szektákat, iskolákat és irányzatokat foglal össze. Ezek közül a legfontosabbak a Zen, a Tiszta Föld és a Vajrajana Buddhizmus. Itt a Mahayana Buddhizmus hagyományos elemeit emeljük ki. Mahayana (~hindu “Nagy Hordozó”) a Buddhizmus egyik fő ága (ld. “[Yana]” szócikket a Buddhizmus ágazatainak csoportosításáról), melyet Kínában, Tibetben, Japánban, Koreában, Vietnámban és Tajvanban sokan követnek. Ebből fejlődött ki a beavatottak Vajrayana csoportja, mely magát az összes korábbi gondolati iskolák összegezőjének tekinti. Általános nézet szerint, Mahayana az i.e. 1.században tűnt fel önálló mozgalomként az India észak-nyugati tartományában és háromszáz évvel később i.sz. 2.században egy kifejlett formájában, lassan terjedt el Kínában. E lassúság oka az volt, hogy Mahayana nem volt egy versengő iskola, és szerzetesei együtt éltek más ágazatokat követőkkel kolostoraikban.

[szerkesztés] Istenképzet

A Mahayana Budhizmus a Teravada Budhizmushoz hasonlóan nem tételezi fel egy Teremtő, vagy egy uralkodó Isten létezését, bár a Mahayana hitrendszerében létezik az istenség fogalma, mint azt a Buddha Három Teste (vagy formája) is mutatja:

1) A Lényegi Test, azaz a leírhatatlan, személytelen Abszolút Valóság, vagy Végső Igazság amit a Végtelen Gyönyörűségnek fordítható Nirvánának hívnak.

2) A Gyönyörűség Test, azaz Buddha, mint isteni, istenség, a mindenhatás, mindentudás és kegyelem általi megmentés alaktalan égi lelke és

3) Az Átalakulás, vagy Kisugárzás Test, azaz az emberiségnek a Felvilágosodáshoz való vezetésére az isteni Buddha által emberi formában kisugárzott tüneménye.

Tanításaik szerint mindenkinek lehetősége van a Buddhaságot, a fizikai léten túli személyiséget elérni, és a személytelen Végső Valósággal azaz a Végtelen Gyönyörűséggel (Nirvánával) eggyé válni. Ezek szerint megszámlálhatatlan Buddhák uralkodnak a megszámlálhatatlan világmindenségeken. Az buddhista világnézetben az un. Bodisattvák olyan emberi- és égi lelkek, akik mások felszabadítása érdekében saját Buddhaságukat feladták. Ezeket némelyek istenekként, vagy szentekként tisztelik, imádják.

Valójában a Lényegi Test és ebből a többi is, kimutatható akkor, ha megfigyeljük az élő szervezet anyagcseréjét és katalogizáljuk a részecskéket aszerint, hogy mennyi ideig alkották az élő szervezetet. Kiderül, hogy ezt nem tudjuk elvégezni, a részecskék ezen jellemzőjét csupán karakterisztikával tudjuk jellemezni. A különböző karakterisztikák integráljaiból azonban mégis felállítható egy hozzávetőlegesen pontos arányszám, az ún. P-faktor minden részecskére az Univerzumban. Ha azonban ugyanezt a katalogizálást elvégezzük a részecskék Funkciójára nézve is, kiderül, hogy a Funkció (mely a Pozíció fogalmának időben értelmezhető formája) sokkal nagyobb P-faktorral bír, mint a részecskék, melyekhez a funkciót rendeljük. A P-faktor valójában a dolgok valóságosságát határozza meg, így kiderül: a Funkció (ami nem más mint szimpla információ) sokkal valóságosabb az anyagi részecskéknél. Így mutatható ki a Lényegi Test, vagy másnéven Komplex Ideakép. Forrás: http://vargaendre.atw.hu/

[szerkesztés] Megtestesülések

A történelmi Buddha, a Siddhartha Gautama néven ismert személy, sokak szerint legmagasabb hatalom (amit szintén Buddhának hívnak) kisugárzása, vagy illúziója volt. Sokan úgy hiszik, hogy a történelem folyamán számtalan Buddhák éltek a földön.

[szerkesztés] A világmindeség és az élet eredete

Nem hisznek egy Teremtő Istenben, hitük szerint minden anyag csupán illuzió, vagy a Végső Valóság megnyilatkozása. A Mahayana Budhisták hite általában nem ütközik a modern tudományos felfedezésekkel.

Megjegyzés: Itt azonban felfedhető egy tévedés: A részecskék katalogizálásakor minden részecskére felírható P-faktorról ugyanis egyvalamit biztosan tudhatunk: mindig kisebb egynél és mindig nagyobb nullánál. Ez azt jelenti, hogy nincs egyetlen olyan részecske sem az Univerzumban, amely ne lenne a részünk, miközben egyik sem részünk igazán. Egyetlen dolog a részünk csupán: az információ, mely a részecskék és energiák kölcsönhatását leírja: ez a Lényegi Test, vagy Komplex Ideakép.

Valójában azonban a Komplex Ideaképek nem különíthetőek el (lásd: a P-faktor sehol sem zérus), ezért az Univerzum csupán egyetlen hatalmas Komplex Ideakép, mely saját káprázataiból újabb és újabb káprázatrendszereket épít: ez az anyagi univerzum. Mivel azonban minden Komplex Ideakép intelligens (pl. ember), a Komplex Ideaképek egymással interakcióban lévő összességének intelligenciája legalább akkora, mint részeinek össz-intelligenciája, így egy Legvégső Intelligencia léte értelemszerű. Mivel pedig ennek a Legvégső Lényegi Testnek, az ún. Kollektív Komplex Ideaképnek a P-faktora a legnagyobb (1), értelemszerű, hogy előbb létezett, mint az Univerzum egésze. Ezzel el is érkeztünk a Teremtő fogalmához.

[szerkesztés] A halál után

A Buddhisták szerint nem létezik az egyéni szellemek kivándorlása, hanem a karma törvényén keresztül az egyének egészséges és egészségtelen szándékai az elmében lenyomatokat hagynak. A negatíve szellemi állapot megmarad a folyamatos újraszületés során mindaddig, amíg az egyén szándékai teljesen egészségessé válnak. Mikor valaki végülis teljesen felvilágosul –azaz elhagy minden egészségtelen szándékot, akkor felszabadul az újraszületésektől, és eléri a tökéletes önzetlenség állapotát, mely a Nirvánának, azaz a “Halálnélküli Állapot”-nak nevezett végső gyönyörűséghez vezet és Buddhává válik, vagyis Buddhával eggyé lesz. Némely, főleg a modern Nyugaton élő buddhisták nem hangsúlyozzák, vagy éppenséggel nem is hisznek a szószerinti újraszületésben.

[szerkesztés] Miért van Gonosz?

Az embernek szabadságában áll rosszat cselekedni. Az állandó újraszületések során felhalmozódott sóvárgások, kötődések és tudatlanság gonoszságot eredményez, és ílymódon állandosítja a kapzsiságot, gyűlöletet és erőszakot.

[szerkesztés] Megváltás

A megváltás célja a Nirvánába vezető felvilágosulás, azaz az újraszületések ciklusaitól és a földi élet szenvedéseitől való felszabadulás. Hitük szerint már mindenki meg van áldva a Buddha-természettel ugyan, de el kell jutni arra teljes felismerésre, hogy a Végső Valóság (a nagy “üresség” a buddhista terminológiában) igazán feltétlen és állandó. A Négy Nemes Igazság és a Nyolcszoros Ösvény a lényeges Buddha imádásával együtt mutatja az utat. Mindenkinek igyekeznie kell kioltani az “ÉN”-t, minden világi sóvárgást, vágyakat és kötődéseket a kedvesség, részvét, adakozás, erkölcs, bölcsesség és elmélkedésen keresztül. A világi vagyon és célok elhagyása nem szükséges a közhívőknek ha kiegyensúlyozott életet élnek, minthogy Buddha a középutat, a mérsékletet tanította. A felvilágosulás elnyerésére az lélek-világot (az un. Bodhisattvas) kell kutatni.

[szerkesztés] Érdemtelen szenvedés

Az élet maga is szenvedés. A szenvedés a jelenlegi és korábbi életekben felhalmozódott kapzsiság, gyűlölet és tudatlanság eredménye, mely ha nincs enyhítve, szenvedésként (karma) tér vissza. Egy komoly szenvedés a karma megváltásának tekinthető, mely gyorsítja az egyén felszabadulását. Másrészről a szenvedés csupán egy illúziós tünemény, az egyén igazi természetének, azaz Buddhával való egységének semmibe vétele.

[szerkesztés] Mai kor kérdései

Az abortuszt gyilkosságnak tekintik és szerintük minden erőszakos cselekmény következménye egy rettenetes karma. A homoszexualitást nem kifejezetten ítélik el szent írásaik, de míg az amerikai buddhisták elfogadják, az ázsiai buddhisták nagyon erősen elítélik. Általános hit szerint elválás nem történne, ha a párok követnék a buddhista elveket, de nem ítélik el az elvált feleket, ha komoly összeférési problémák tűnnek fel. A nemek szerepe hagyományos (az asszony feladata a gyermeknevelés a férfiaké a kenyérkeresés), de egyre rugalmasabb, ahogy a modern követelmények átalakítják a társadalmat (egyre több asszony dolgozik).