Lengyel–litván unió

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Lengyel–litván unió - a Lengyel királyság és a Litván nagyhercegség szövetsége. A krevai unióval kezdődött 1385-ben. 1569-ig ez perszonálunió volt. A lublini unió határozata szerint átalakult valódi unióvá. Az unió Lengyelország harmadik felosztásáig, 1795-ig állt fenn.

Az unió fő oka a német lovagrend részéről fenyegető veszély volt, valamint az a tény, hogy Nagy Lajosnak, aki lengyel király is volt, nem volt fiú utóda. Lajos a lengyel trónt lányára, Hedvigre akarta hagyni, de a lengyel tradició szerint nőt nem lehetett megkoronázni. 1374-ben kiadta a kassai privilégiumot, mely arról szólt, hogy a király nem tud utódot ültetni a trónra. Különböző előjogok fejében a nemesség beleegyezett abba, hogy a trónon lánya kövesse. Hedviget 1384-ben koronázták meg.

[szerkesztés] Kronológia

• 1385 - unió Krevában - Litvánia hercege, Jagello Hedviggel kötött házassága révén ténylegesen és politikailag is lengyel király lett, uniót kötött a két ország. Ennek fejében egész népével át kellett térnie a kereszténységre, harcolni kellett a német lovagrenddel, ki kellett engedni a politikai foglyokat. Egy évvel később megkeresztelkedett Jagello Ulászló (Władysław Jagiełło) néven, majd megkoronázták. A kravai unió 1399-ben bomlott fel Hedvig halálával.
• 1401 – A vilnius–radomi unió - Vilniusban és Radomban megerősített és megváltoztatott unió annak következménye volt, hogy Hedvig gyermek nélkül halt meg, a hatalom visszaszállt Ulászlóra.
• 1413 – horodłói unió Horodłóban, egy kis lengyel faluban kötötték - a máshoz nem hasonló nagyhercegi cím bevezetése Litvániában. Leszögezi továbbá, hogy a két országot érintő kérdésekben a lengyel és litván nemesség együttműködése szükséges, ami Litvánia különállását biztosította.
• 1432 (1432-34) – grodnói unió Grodnóban
• 1440 – 1447 – az unió ténylegesen megszűnt, amikor IV. Kázmér litván nagyherceg lett.
• 1447 – Zbigniew Oleśnicki érsek felajánlja a lengyel koronát Jagelló Kázmérnak - a perszonálunió felújítása
• 1499 – krakkó–vilniusi unió
• 1501 – mielniki unió Mielnikben
• 1569. július 1. - lublini unió: A Két Nemzet Köztársasága megalakulása. Zsigmond Ágost király közös szejmet hívott össze Litvánia és Lengyelország részére, ami a valódi unió kezdetét jelentette, vagyis azt, hogy a két különálló állam közös uralkodóról, szejmről és külpolitikáról döntött.
• 1795 – Lengyelország harmadik felosztása - az unió megszűnik.