Koroncó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.6000° k. h. 17.5333°

**Koroncó**

Régió	[[Nyugat-Dunántúl]]
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Győri
Rang	község
Terület	26,91 km²
Népesség
Összesen: 1887 fő (2001) Népsűrűség: 70,12 fő/km²
Irányítószám	9113
Körzethívószám	96
Térkép é. sz. 47.6000° k. h. 17.5333°	település Mo. térképén

Koroncó község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A település Győrtől DNY-ra kb. 10 km-re fekszik. A 83-as számú főközlekedési útról Győr(ménfőcsanak)nál jobbra kanyarodva 7 km-re található meg. Sűrű autóbuszközlekedése van a megyeszékhellyel.

[szerkesztés] Története

A rk. templom

Első okleveles említése Koroncónak 1207-ben volt. A XIII. században már népes curunczue nemzetség adott-e nevet a helységnek, vagy a helységről írta-e magát annak a nemzetségnek, bizonytalan. 1585-ig Koronczay nemzetség tagjai szerepelnek a falu uraiként. Ekkor Koronczay Menyhérttel a név a megyéből eltűnik. Elköltözött a nemzetség, vagy kihalt, más nevet vett fel? Nem tudni. Birtokrészükből a győri káptalan részesült eladás folytán, továbbá a falu nemesi családjai. Levéltári adatok szerint Koroncó a középkorban a győri káptalan és "több nemes", így a Koronczóy és Újszászy családok birtoka. A középkor végén okmányok említik a koroncói halastavat, mely Bakócz Tamás esztergomi érsek adományaként szerepel.

Feltehetőleg a mai plébánia előtt folyó Bakonyér vízénél szélesebb és mélyebb tó volt. E tavat az akkor Füzegnek (Fyzegnek) nevezett, ma Bakonyér néven szereplő folyócska táplálta. Ez a századok folyamán gondozás hiányában feltöltődött, eliszaposodott. A falu a török hadjáratok alatt sokat szenvedett és hamar elpusztult. 1608-ban az okmányokban mint elpusztult, hódolt falu szerepel. Adóját 1619-ben 1 1/2 kapura vette a megye. 1621-ben két török ura volt. Olaj bég és Ali szpáhi, majd Izsép és Ali. Később a fehérvári Csorba Ali és Rab Ali sarcolták a falut.

A községháza

1683-ban a Bécs ellen vonuló török tábor egy része Koroncó és Patona között veretett hidat és ezen vonult át. A falu ekkor elpusztult. De hamarosan újra lettek lakói. Régi temploma ez időben még állt, de düledezett. A visszaszivárgott, megmaradt nép új erőre kap, vesszőből font, sárral tapasztott templomot állított. Ezt a helyet jelöli a községházával szemben álló kereszt. Körülötte volt a temető, mely elpusztult. Helye a Bercsényi út nevet kapta. De a Puszta temető név annyira rögződött, hogy a mai napig is használatos.

A török uralom 150 évig tartott. A falu elpusztult. Távozásuk után a visszaszivárgó csekély lakosság nem sokáig élvezhette az építő nyugalmat. Az 1700-as évek elején dúló kuruc-labanc háború egyik eseménye országos hírűvé tette Koroncó nevét. Ugyanis 1704. június 13-án a falu határában ütközött meg Forgách Simon II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Heister császári tábornokkal és ekkor súlyos veszteséget szenvedett a kuruc csapat.

Vendégfogadó

Feljegyzések szerint a holt testek úgy feküdtek

a harc helyén, mint aratás után a búzakévék. A csatavesztés rossz következményei az egész megyére kihatottak. A császári csapatok, amit lehetett, vittek, amit nem lehetett elvinni, elpusztították, nemcsak Koroncón, de megyeszerte. A kuruc szabadságharc elbukott.

[szerkesztés] Mai élete

Korszerű fehérneműüzem

Koroncó-Zöldmajorban müködik az értelmi fogyatékosok intézete. 1980-ban létesült a községi óvoda, 1990-ben került a jelenlegi helyére. A településen müködik a Horker kft. uborka és konzervüzeme. Faluban 1999-ben indult meg a vezetéke gázszolgáltatás. A községben élénk a sportélet. Itt müködik a Koroncói Tutti Judó Klub ahonnan többszőrös aranyérmes cselgáncs versenyzők kerültek ki. 2003-ben elkészült egy magánlovarda is 26 férőhelyes istállóval, kiszolgáló helyiségekkel, fürdő és öltöző helyiségekkel.