Kilián laktanya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az egykori Kilián laktanya (Kilián György laktanya) épülete Budapesten a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében áll, szemben a Corvin közzel, az 1956-os forradalom idején a később kivégzett Maléter Pál székhelye.

A Kilián laktanyában alakult meg 1956. október 31-én a forradalom Nemzetőrsége, amelynek vezetője Király Béla volt.

A laktanya az 1956-os forradalom egyik legerősebb ellenállóközpontja volt, amely a szomszédos Corvin közzel "párban" harcolt - sőt a forradalom első napjainak sajtókrónikáiban akkora hírnévre tett szert, hogy sokan az épületet tekintették az ellenállás szimbolikus központjának.

Ez - valamint a Kilián viselkedése a forradalom első napjaiban - kiváltotta a Corvin közben harcolók bizalmatlanságát és féltékenységét: Pongrátz Gergely parancsnok, aki Maléterel egyébként is rossz viszonyban volt, szóvá is tette, hogy a sajtó méltánytalanul mellőzi a Corvin közt a Kilián laktanya javára.

A Corvin köz és a szomszédos laktanya a város fontos stratégiai pontján helyezkedtek el, az Üllői úton észak felé hatoló szovjet erők útvonalán a belváros kapujában.

Tartalomjegyzék

1 Az első napokban
2 A Kilián a felkelésben
- 2.1 A segélyhely
3 A Kilián történetéből
4 Érdekesség
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az első napokban

A forradalom kitörésekor többségében munkaszolgálatos katonák, a Maléter Pál parancsnoksága alatt álló Katonai Műszaki Kisegítő Alakulatok katonái állomásoztak itt, akik eleve csak az épülettömb egy részét tartották ellenőrzés alatt (volt itt például munkásszállás is). Csiba Lajos, aki századosként ekkor a Kilián parancsnoka volt, a következőképpen emlékezett Naplójában, amely 1989-ben jelent meg a chicagói Szivárvány című újságban:

"(Október 23-án) este fél 10-kor telefonált először Vörös főhadnagy kapuügyeletes a lakásomra, hogy az utcán zajongó tömeg be akar törni a laktanyába. Röviddel ezután Raffay főhadnagy telefonált, hogy már az utcán lövöldöznek is. A gépkocsit nem tudják utánam küldeni. Felhívtam Malétert a lakásán, aki közvetlen parancsnokom volt, és ezeket jelentettem Neki. Ő elküldte értem az Úri utcai riadó gépkocsit, mellyel Horváth alezredes (a helyettese) is jött és bementünk a laktanyába a munkásszálló felőli bejáraton. Akkor az udvarban már bent volt a különböző fegyverekkel hadonászó tömeg."

A laktanyában, ahogy a volt parancsnok elbeszéli, akig volt fegyver, csak az őrségnek volt 10 géppisztolya és 30 pisztoly. "(Október 24-én) délután az utcán a felkelőktől szedtük el ami volt."

Csiba így folytatja: "Este és éjjel tűzharcba keveredtünk a felkelőkkel. A főkapunál Szabó százados, Kolmann főhadnagy és egy katona megsebesült, kórházba szállítjuk."

"(Október 25-én) 10 óra felé megérkezett maga Maléter 5 harckocsival. Ő beállt 1 harckocsival a főkapuba. A többi a laktanya körül helyezkedett el. A kapuban álló harckocsi tüzelt a szemben levő házakra, ahonnan a felkelők lőttek."

Mindezek után a civil felkelők jó okkal kezdtek el kételkedni abban, hogy a laktanya magyar helyőrsége a forradalom oldalára áll-e. (Ekkor még az is kétséges volt, hogy a Nagy Imre vezette új kormány miként fog viszonyulni a felkeléshez, hiszen a politikai vezetés és a katonai vezetők folyamatosan a civil egységek lefegyverzését sürgették, illetve követelték.)

[szerkesztés] A Kilián a felkelésben

Pongrátz visszaemlékezése szerint a Kilián laktanya igazi harci szerepe akkor kezdődött, amikor 1956. október 24-én egy diplomáciai rendszámú Pobjeda gépkocsiból gépfegyversorozatot adtak le a csomópontnál összeverődött fegyvertelen tömegre, majd ugyanitt egy idős ember felgyújtott egy páncélautót. A környéken állók eloltották a tüzet, hogy hozzájussanak az autó géppuskájához, amelyet felvittek a Kilián laktanya második emeletére. (A Kilián sarkát Pongrátz szerint a géppuska miatt lőtték szét aztán az oroszok.) [1]

Az ostrom után (1945-ben, a szerk. megj.) nem nézett így ki a város. Hol fogunk most lakni? Hogy lesz újból lakásom, bútorom? – hallom mindenfelől" - írta október 31-én a környékről a Népszava. "A Kilián laktanya romhalmaz. Falán ép hely nincs. A Körút felé tekintő sarka padlástól a pincéig lerombolva. Üveg nélküli ablakok, bútor nélküli szobák sivár képe látható. Látszik, hogy alig pár órával korábban még dörögtek a fegyverek." [2]

[szerkesztés] A segélyhely

A segélyhelyet a laktanya pincéjében rendezték be. A súlyos sérülteket a hátsó bejáraton keresztül szállították kórházba, a könnyebbeket - mint például a Molotov-koktéloktól kisebb égési sebeket szenvedett pesti srácokat - helyben látták el. Az étkezdehelyiségben a könnyebb műtéteket hajtották végre. [3]

[szerkesztés] A Kilián történetéből

A Kiliánt korábban (1892-től) Mária Terézia laktanyának nevezték. Az épület eleve laktanyának épült 1843-tól, Hild Jószef 1835-ben készült tervei alapján. [4] A hatalmas, harmincezer négyzetméteres épületet 1845-ben adták át.

Aggházy Kamil ezredes (1881-1954) itt kezdte el gyűjteni a későbbi Hadtörténeti Múzeum hadirelikviáit, mielőtt azok a budai Nádor laktanyába kerültek (ahol 1937-ben nyílt meg a kiállítás).

A forradalmat követően az épület körút felé eső részén árkádokat létesítettek és az épületből lassan kiszorultak a katonák.

Jelentős részét ma a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállakozói Zrt. (FIMŰV) kezeli, cégek, üzletek működnek itt, illetve itt van a Ruttkai Éva Színház is. Az épület nyolc évtizede műemlék, felújítására nem sok pénz jut.

[szerkesztés] Érdekesség

Makai Zsuzsa szerint "a Kilián-laktanya kaszírnője" csábította el József Áront, József Attila édesapját, aki ezután családját elhagyva kivándorolt (nem Amerikába, ahogy a család sokáig tudta, hanem Romániába). [5]