Kemény Henrik

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kemény Henrik (Budapest, 1925. január 29.) hagyományőrző bábjátékos.

Tartalomjegyzék

1 A család története
2 Életrajza
3 Főbb alakításai
4 Kitüntetései
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A család története

A Korngut család évszázados bábjátékos hagyományát követi. A nagypapa, Korngut Salamon (185?–1930), Galíciából érkezett Pestre, és 1897-ben kapott Belügyminisztériumi engedélyt „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására. Nagyapja a vásárokat járva először cirkuszt szervezett, majd a társulat kiszámíthatatlansága miatt áttért bábjátékok előadására. Később állandó színházat épített Külbudán. Későn nősült, két fia született, Dezső és Henrik.

Apja, Henrik egy ideig New Yorkban a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiónak dolgozott, majd 1912-ben hazatért, és Columbia Magyar Mechanikai Színházat megalakította, ami egy év alatt becsődölt. Az I. világháború tönkretette a családot, 1926-ban új bábosbódét emeltek a Hűvösvölgyi Nagyréten. Az apa a háború után a filmgyárban dolgozott, majd a biztos fizetést feladva bábozásból élt a család, szerény körülmények között. Az 1930-as években hivatalosan Paprika Jancsi lett a fő figurájuk neve, mert az állami szervek nem nézték jó szemmel a kisemberek számára szóló rendszerkritikus, szókimondó előadásokat. A Népligeti bábszínház még mindig áll, 1989-ben Alapítványi támogatással felújították, és díszelőadással átadták. 1989 óta az épületben újabb előadás nem volt.

[szerkesztés] Életrajza

Henrik a család mutatványos bódéjában nőtt fel, a bábos família harmadik generációjához tartozik ifjabb Kemény Henrik és nála egy évvel fiatalabb öccsével, Mátyással. Míg a Papa a színházat vezette és slőadott, a mama – Kriflik Mária – volt a pénztáros és ő szabott, varrt, öltöztette a bábokat. Két fiuk a délutáni előadásoknál segédkezett, de szerepeltek is a bábszínházban. Az apja által készített Miki egér marionett figurával gyakorolta a bábozást, ami később három és fél méteres zsinórral felszerelten – már a nagyérdemû elõtt táncolhatott. 1931-ben kapta első szerepét egy családi bábelőadáson, az iskolában pótvizsgázó Vitéz Lászlót alakítja. Öccse, az ekkor négyéves Mátyás is szerepet kapott öccse mint Frici pajtás, apukája a Tanító Bácsi volt. 1935-ben faragta ki első figuráját és kapta meg első főszerepét. 1945-ben édesapja munkaszolgálat közben eltűnt, így fia átvette bábszínházát. Amikor a népligeti vurstlit 1953-ban felszámolták, Kermény Henriket is "államosították" (bábjait egy ideig Bálint Endre festőművész műtermében "bújtatta"): ettől kezdve az Állami Bábszínházban lépett fel. Az ő nevéhez fűződik 1955-ben az első vidéki bábszínház megalapítása Győrben. 1964-ben elvégeztették vele a Bábszínészképzőt. Két évtized alatt számos bábot tervezett, és visszatért a vándorbábozáshoz, egy trabanttal kezdte el járni az országot. 1992-ben, az Állami Bábszínház kettéválásakor a Kolibri Színházhoz csatlakozott.

Két portréfilm készült vele: Látogatás (MTV), Vitéz László vándorútja (MTV).

[szerkesztés] Főbb alakításai

Vitéz László kalandjai, Hakapeszi Maki, Süsü sárkány, Furfangos Frigyes, Gyufa Gyuri, Sakk Matyi.

[szerkesztés] A Vitéz László

Kemény Henrik a II. világháború és az 1990-es évek között egyedül folytatta a vásári bábjátékok hagyományát. Generációk ismerték az 1900-as évek elejétől Vitéz Lászlót, aki a közép-európai marionett hagyományokhoz illeszkedik Kasparekkel és más figurákkal. A Vitéz László kalandjai a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral és a kisgyermekek számára is élvezhető módon ábrázolja. Emlékezetes, hogy Vitéz László "fegyvere" egy palacsintasütő. Közismert előadások címei: Elátkozott malom. Elásott kincs. Ezek eredetileg 20-25 percesek voltak, szövegkönyve nem volt, hisz a családban mindenki kívülről ismerte. Ezeket Henrik egyórás előadásokká bővítette.

[szerkesztés] Hakapeszi Maki

Hakapeszi Maki, a falánk majom a Magyar Televízió Zsebtévé című műsorának volt szereplője.

[szerkesztés] Süsü a sárkány

1976 karácsonyán bemutatott magyar bábfilmsorozat. A mesét Csukás István írta, zenéjét Bergendy István szerezte. Süsü, az egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a bábfilm felvételein.

[szerkesztés] Kitüntetései

Népművészet Mestere díj (1954)
UNIMA dísztagság (1980)
A Gyermekekért Érdemérem (1983)
Érdemes művész (1987)
Pro Urbe Budapest-díj (1998)
Arany Szirén Díj (Cervia, Olaszország, 1992)
Magyar Köztársasági Érdemrend Kis- és Középkeresztje (1995)
Kiváló művész (2002)
Kossuth-díj (2005)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../k/e/m/Kem%C3%A9ny_Henrik_e6f2.html"

Kategória: Magyar előadóművészek

We provide Linux to the World