Kádár Imre
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kádár Imre (Komárom, 1894. január 12. – Budapest, 1972. november 13.) költő, író, műfordító, szerkesztő, rendző, színigazgató, az Erdélyi Szépmíves Céh egyik alapítója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Művei
- Arany őszentsége (versek), Komárom, 1912
- Az idegen katona (dráma), Kolozsvár, 1922
- A százegyedik (dráma), Kolozsvár, 1922
- Bujdosó ének (versek), Kolozsvár, 1925
- Nászrepülés (regény), Kolozsvár, 1927
- Fekete bárány (regény), Kolozsvár, 1930
[szerkesztés] Műfordításai
- Román drámaírók könyvtára öt kötetben. (Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél, Octavian Goga: Manole mester, Victor Eftimiu: Prometheus, Ion Minulescu: A szerelmes próbababa, Ion Marin Sadoveanu: A métely)
- A havas balladái (műfordítások románból), Kolozsvár, 1932