IV. Henrik angol király

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

IV. Henrik

IV. Henrik angol király (1367. április 3.-1413. március 20., ur.: 1399-1413.), az első király a Lancaster-családból; születésének helye után Bolingbroke-nak is nevezték. Apja John of Gaunt, Lancaster hercege, nagyapja III. Edward király volt, ő maga pedig a Derby grófja és Hereford hercege címet viselte.

A gyenge II. Richárd király Angliából 1398-ban örökre száműzte. Henrik ekkor francia udvarba menekült, ahol szíves fogadtatásra talált. 1399. július 4-én York grófságban partra szállt s rövid idő alatt egész Angliát meghódította. Augusztus 19-én Henry Percy, Northumberland grófja árulása folytán maga a király is hatalmába került. Richárd erre kénytelen volt trónjáról lemondani (1399. szeptember 29.), mire a parlament vád alá helyezte s szeptember 30-án Henriket kiáltotta ki királynak. Néhány héttel múlva a fogoly Richárd - valószínűleg erőszakos halállal - meghalt.

Henrik tehát elfoglalhatta a trónt, de hatalmát eleinte mégsem élvezhette. 1400-ben eredménytelenül harcolt a skót király ellen. Veszedelmes ellenfele támadt ugyanabban az esztendőben Owen Glendowerben is, akivel Henry Percy , Northumberland grófja és Henrik király ifjúkori barátja szövetkezett. Henrik 1402-ben haddal támadta meg őket, de csak 1403. július 21-én Shrewsbury mellett sikerült Henry Percy fia fölött fényes győzelmet kivívni. Ebben a csatában az ifjú Percy maga is elesett. Ezután nyugodtabban élvezhette hatalmát, melyet mérséklettel kezelt és tiszteletben tartotta az alkotmányt. A parlament a főpapi javak lefoglalását javasolta neki, de ő nem akarta eljátszani a klérus és különösen a pápa támogatását, ehelyett John Wycliffe hívei ellen véres üldözést indított. Keresztes hadjáratra való előkészületek közepette halt meg Westminsterben. Utódja fia, V. Henrik lett.

Előző uralkodó: II. Richárd

Anglia királya 1399-1413

Következő uralkodó: V. Henrik