III. Murád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

III. Murád (1546. július 4 - 1595. január 15) az Oszmán Birodalom szultánja volt 1574-től haláláig.

II. Szelim legidősebb fia volt és apját követte a trónon. Uralkodása alatt a Birodalom a hanyatlás határozott jeleit mutatta, ez Szelim alatt csak Szokoli Mehmed géniuszának köszönhetően nem mutatkozott meg. Szokoli megmaradt nagyvezírként megöletéséig, 1578-ig; a tekintélye a hárembeli befolyásoknak köszönhetően nagyon leromlott.

A hárembeli ágyasok közül Murád fő ágyasa, Szafije (a tiszta) rendelkezett a lenagyobb hatalommal. Ő velencei nemesi családból származott, apja Korfu kormányzója volt. Gyerekkorában került török fogságba, majd eladták a szultán háremébe. Szafije a szultán minden cselekedetére hatással volt, egészen az uralkodó haláláig.

Murád idejét a hárem falai között töltötte; mások pénzével és kincseivel szaporította kincstárát. Vezírei ezalatt véres harcot folytattak Perzsiával (1576-1590), amelyben végül győztek, de az elnyert kopár tartományok semmi arányban sem álltak a hozott vér- és pénzáldozatokkal. Magyarországgal és Erdéllyel csak utolsó éveiben került sor az úgynevezett tizenöt éves háborúra, melyben magának Murádnak ugyan nem volt része, de annál több az agg Szinán nagyvezírnek, aki a perzsa háború befejezése után harmadszor emelkedett a nagyvezír állására.

Előző uralkodó: II. Szelim

Kalifa 1574 – 1595

Következő uralkodó: III. Mehmed