II. Szelim

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

II. Szelim (1524. május 28 - 1574. december 12), a Mest (korhely), az Oszmán Birodalom szultánja volt 1566 és 1574 között. I. Szulejmán szultán és kedvenc felesége, Aleksandra Lisowska fia volt.

Az első szultán, akit nem érdekelt a birodalom sorsa és teljesen a vezírekre bízta a vezetést, csak tudjon szabadon korhelykedni és dorbézolni. Szerencsére ebben az időben volt a birodalomnak egy tehetséges nagyvezíre, Szokoli Mehmed, akinek sikerült II. Miksa császárral 1568. február 17-én egy egyezményre jutni, amelyben az osztrákok kötelezték magukat évi 30 000 arany fizetésére.

Oroszországgal szemben már nem volt ennyire szerencsés, és az első összecsapás az Oszmán Birodalom és az északi riválisa között a jövendőbeli katasztrófák előjele volt. Konstantinápolyban kidolgoztak egy tervet, hogy a Volgát és a Dont összekössék egy csatornával. 1569 nyarán egy nagy janicsár hadsereg és lovasságot küldtek Asztrahánt megostromolni és megkezdeni a munkálatokat, mialatt az oszmán flotta ostromolni kezte Azovot. Az asztraháni védőrség 15.000 emberrel Knes Serebianov vezetésével kitört és visszaverte az ostromlókat, utána megtámadta és szétszórta munkásokat és a védelmükre kirendelt tatár sereget. Nem sokkal később az oszmán flottát egy hatalmas vihar tönkretette. 1570-ben Rettegett Iván követeinek Konstantinápolyban sikerülut békét teremteni a szultán és a cár között.

A hedzsázi és jemeni expedíciók sem voltak túl szerencsések, de Ciprus 1571-es elfoglalása újabb bortartalékokhoz juttatta Szelimet, és a csúfos lepantói csatához vezetett ugyanabban az évben, amelyikben felszabadították a Földközi-tengert a török flottától. A flottát újra rendbehozták, Szokoli előkészítette a támadást Velence ellen, de a szultán halála keresztülhúzta számításait.

Nem sokat lehet mondani Szulejmán fiáról: 8 évi uralkodása alatt egyszer sem húzta ki Oszmán kardját, jobban szerette a borospohár csengését, mint a pengecsattogást.