I. Tomiszláv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tomiszláv megkoronázása, festmény

I. Tomiszláv (horvátul Tomislav, meghalt 928-ban) a Horvát Királyság első uralkodója.

Tomiszláv 910-től haláláig uralkodott, kezdetben (925-ig) mint a Dalmát Horvátország hercege, 925-től pedig király (rex Croatorum).

[szerkesztés] Egyesítette a horvát államokat

Valószínűleg Muncimir, Dalmát Horvátország hercegének fia volt, a Trpimir-ház egyik kiemelkedő tagja. 925-ben, királlyá koronázásakor egyesítette a korábban külön államokban élő dalmáciai és pannoniai horvátokat. Uralkodása idején érte el a horvát állam Európa egyik legerősebb állama volt és ekkor érte el egyik legnagyobb kiterjedését: az Adriai-tengertől a Dráva folyóig terjedt, illetve az isztriai Rasa folyótól a Drina folyóig.

[szerkesztés] Szétverte Nagy Simeon seregét

Bizánci forrásokból tudjuk, hogy Tomiszláv sikeres háborúkat viselt a hatalma csúcspontján járó bulgár birodalom ellen. Egy nagy támadásra a Tomiszláv halála előtti években került sor (a történészek véleményei a valószínű időpontról 925 és 928 közt szóródnak). A hadjárat a bulgár sereg katasztrofális vereségével végződött (szinte mindenki meghalt), és néhány nappal később meghalt Nagy Simeon bulgár cár is (állítólag a vereség hírére, szívrohamban).

A források szerint Tomiszláv hadereje 100 ezer gyalogosból, hatvanezer lovasból és 180 hadihajóból állt.

Horvát történészek olyan forrásokról is tudnak, amelyek szerint Tomiszláv többször megverte a szomszédos magyarokat is. Anonymus ugyanakkor arról ír, hogy Lehel és Bulcsú vezérek jelentős területeket foglaltak el Horvátországban. Vannak olyan vélemények is azonban, amelyek szerint a magyar kalandozók elkerülték a vitéz katonák védte déli hegyeket és a horvát területek különben sem estek nekik útba sem nyugati és itáliai portyázásaik során.

[szerkesztés] Jelentősége

Alakja rendkívüli fontossággal bír a horvát nemzeti öntudat számára, hiszen a nemzeti emlékezet személyéhez, mint egy erős és független Horvátország urához tud visszanyúlni a függőség évszázadainak sorozatán túl.

A zágrábi Tomislav tér, a király szobrával

A horvát források rendkívül erősnek mondják a Tomiszláv megteremtette királyságot. Sok a bizonytalanság azt illetően, mennyire volt erős dinasztiája uralkodása idején a bizánci (illetve a magyar) befolyás. Mindesetre az, hogy Tomiszláv a pápától kért és kapott koronát, azt jelzi, hogy a bizánciak ereje a régiónak ebben a részében Tomiszláv idejében jelentősen meggyöngülhetett. A nyugati orientáció következménye az is, hogy Horvátországban a latin írás terjedt el, kiszorítva a cirill írást.

A szomszédos Szerbiával kontrasztban a nyugati orientáció Tomiszláv után végigkíséri a horvát történelmet, de Tomiszláv még nem teszi véglegessé. Négy évtizeddel uralkodását követően utóda, Drziszláv már a megerősödő bizánci birodalomtól kapta meg a királyi hatalom jelképeit [1].