I. Abdul-Medzsid

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Abdul-Medzsid

Abdul-Medzsid (1823. április 23. – 1861. június 25.), II. Mahmud fia és az Oszmán Birodalom szultánja volt 1839 és 1861 között. Apját július 2-án követte a trónon.

Mikor trónra került, a Birodalom rendkívül rossz állapotban volt. Apja halálakor Konstantinápolyban olyan hírek terjengtek, hogy az egyiptomi Mehemet Ali legyőzte az oszmán hadsereget. A flotta Alexandriánál volt, ahol Ahmed pasa árulása folytán ugyancsak az egyiptomiak kezére került. Az európai nagyhatalmak közbenjárására Mehmet Alit bizonyos feltételek elfogadására kényszerítették, így a Birodalom megmenekült.

Folytatni igyekezett apja reformjait. 1839. novemberében egy ediktumot adott ki, amelyben a szultán alattvalóinak az eddiginél nagyobb biztonságot adott. A reformjait nem nézték jó szemmel sem az ulemák, sem a janicsárok; élete során többször megkísérelték meggyilkolni.

[szerkesztés] Abdul-Medzsid fontosabb reformjai

• a hadsereg átszervezése (1843–1844)
• az igazságtalanul nagy adók eltörlése
• a rabszolgakereskedelem eltörlése
• a közigazgatás átszervezése

Mikor Kossuth Lajos és társai Törökországba menekültek, Ausztria és Oroszország követelte kiadatásukat, de a szultán nem egyezett bele.

1861-ben hunyt el, testvére, Abdul-Aziz követte a trónon. Több fia is volt, akik később szultánok lettek.