Hekla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Hekla Þjórsárdalur felől

A Hekla 1491 méter magas hegy, Izland legaktívabb vulkánja a szigetország déli részén (é. sz. 63.98° ny. h. 19.70°). 874 óta több, mint 20 kitörést jegyeztek fel a Heklán és környékén és ezek közül néhány rendkívül pusztító volt. A középkorban az izlandiak a „Pokol Kapuja” néven emlegették a Heklát.

A Hekla egy negyven kilométer hosszú vulkanikus vonulat része. Ennek legaktívabb, 5,5 kilométer hosszúságú szakasza maga a Hekla. A hegy messziről felfordult hajó képét mutatja. Gerince valójában kráterek sorozata, amelyek közül kettő a legaktívabb.

A Hekla nem csak furcsa alakú mint sztratovulkán, hanem abban is különleges, hogy az izlandi vulkánok többségétől eltérően nem bazaltot, hanem andezitet hány a felszínre és nagy kitörései folyamán többféle szilícium-dioxidos kőzetfajtát is produkált.

A vulkán legutóbb 2000. február 28-án tört ki. Dokumentált kitörései a következő években voltak: 2000, 1991, 1980, 1970, 1947, 1845, 1766, 1693, 1636, 1597, 1510, 1434, 1389, 1341, 1300, 1222, 1206, 1158, 1104.

A holocén egyik legnagyobb vulkánkitörése a Hekla Kr. e. 950-re datált kitörése lehetett, amely a becslések szerint 7,3 köbkilométernyi vulkanikus anyagot lökött az atmoszférára, és valószínűleg hozzájárult a Föld hőmérsékletének lehűléséhez a következő években.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Fotó a 2000. évi kitörésről
• Izland térképe
• Kitörés éjszakai fotója

Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!