Gyurgyevó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gyurgyevó (románul Giurgiu; bulgárul Гюргево (Gyurgevo); genovai dialektusban San Giorgio; törökül Yerkoekoe) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye fővárosa, a valamikori Vlaşca tájegységben Munténia déli részén.
Lakossága 2002-es adatok szerint 73 586. A 20. században rendkívül gyorsan fejlődött, 1900-ban lakossága még csak 14 ezer volt.
Mocsaras-vizes síkságok közt helyezkedik el a Duna bal partján. A várossal szemben három kis sziget van a folyón, egy nagyobb pedig Gyurgyevó kikötőjét (Smarda) védi. A kikötőt észak búzaföldjein keresztül haladó vasútvonal köti össze Bukaresttel. Ez volt (az Erdély nélküli) Románia első vasútvonala, amelyet 1869-ben építettek és később bővítettek Smardáig.
Gyurgyevót és a Duna szemközti, bulgáriai oldalán elhelyezkedő Rusze várost (Bulgária ötödik legnagyobb városa) a Barátság-híd köti össze, az egyetlen híd a két ország közös Duna-szakaszán.
[szerkesztés] Története
Román források szerint a vidék már a dákok idejében sűrűn lakott volt és a közelben helyezkedhetett el Burebista királyuk fővárosa (Popeştiben). Justinianus kelet-római császár itt építtette fel Theodorapolis városát.
A mai Gyurgyevót valószínűleg genovai kereskedők alapították kikötőként a 14. században. A genovaiak bankot és selyem-, illetve bársonykereskedő állomást hoztak itt létre és Genova védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el a várost San Giorgiónak. Ebből származik a város román (és magyar) neve. Először a Codex Latinus Parisinus említi 1395-ben, Öreg Mircse uralkodása idején. 1420-ban a város már az Oszmán Birodalomé.
Mint erőd, Gyurgyevó gyakran játszott szerepet a régió háborúiban, mint például Vitéz Mihály vajda (1593-1601 törökellenes harcaiban, vagy az orosz török háborúban. Az erőd 1659-ben leégett, 1829-ben végül falait is lerombolták. Az egyedüli védmű a Slobozia-sziget kastélya maradt, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel.
Based on work by