Gyergyói-medence

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Gyergyói-medence (románul Depresiunea Giurgeului) a Maros felső folyásánál fekszik Hargita megyében, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok között. A Gyergyói-medencét a Marosfői-hágó (891 m) köti össze a Csíki-medencével, a Pongrác-tető (1256 m) a Békás-patak völgyével, a Ditrói-hágó (1225) a Kis-Beszterce völgyével, a Borszéki-hágó (1102 m) a Borszéki-medencével, a Bucsin-tető (1273 m) a Kis-Küküllő völgyével és a Libán-tető (1000 m) a Nagy-Küküllő völgyével.

[szerkesztés] Népesség

A Gyergyói-medencét már a 13. század óta székelyek lakják. Települések a Gyergyói-medencében: Gyergyószentmiklós (21 245 lakos 1999-ben), Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóújfalu, Vasláb, Kilyénfalva, Tekerőpatak, Marosfő.

[szerkesztés] Éghajlat

A Gyergyói-medence az egyik leghidegebb hely Erdélyben, a januári átlaghőmérséklet -9°C-re is lesüllyed. Szinte állandóak a hőinverziók, gyakori a köd, a korai jégképződés és késői tavaszodás. A hideg éghajlatra utal, hogy a fenyvesek a hegyekről egészen a medence aljáig leereszkednek.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Gyergyói-medence

Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!