Görög ábécé
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Görög ábécé | |
| Típus: | hangjelölő |
| Nyelv(ek): | görög |
| Időszak: | Kr. e. 800-tól napjainkig |
| ISO 15924 kód: | Grek |
| Írásirány: | balról jobbra |
| Lásd még: Ábécék származás szerinti listája |
|
A görög ábécét a görög nyelv írására használják. Fejlődése i. e. IX. században kezdődött és napjainkig is tart. Ez a világ legidősebb ábécéje, amit még ma is használnak. Az ősi görögben egyes betűket számokként is használtak, ezeket görög számoknak hívjuk, hasonlóan a római számokhoz. Ezeket manapság már csak a matematikában és más tudományokban használjuk. A görög ábécé a föníciai írásból fejlődött ki, és alapja volt más írásrendszereknek, mint például a latin írás és a cirill írás is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az ábécé
A görög betűk és származékaik a következők (kiejtés jelölése az IPA szerint):
| Betű | Név | Kiejtés | Számérték | Megfelelő héber betűk | HTML | Latin átírás | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Görög | Magyaros átírás | Kiejtés | |||||||||
| klasszikus | modern | archaikus | klasszikus | modern | |||||||
| Α α | ἄλφα | Alfa | [ˈalpʰa] | [ˈalfa] | [a] [a:] | [a] | 1 | א Alef | α | a | |
| Β β | βῆτα | Béta | [ˈbɛːta] | [ˈvita] | [b] | [v] | 2 | ב Bét | β | b | |
| Γ γ | γάμμα | Gamma | [ˈgamma] | [ˈɣama] | [g] | [ʝ] [e], [i] előtt; [ɣ] egyébként | 3 | ג Gimel | γ | g | |
| Δ δ | δέλτα | Delta | [ˈdelta] | [ˈðelta] | [d] | [ð] | 4 | ד Dalet | δ | d | |
| Ε ε | ἒ ψιλόν | Epszilon | [ˈe psiˈlon] | [ˈepsilon] | [e] | [e] | 5 | ה He | ε | e | |
| Ϝ ϝ 1 | Ϝαυ ? | Digamma | [ˈwau] ? | [ˈðiɣama] | [w] | - | - | 6 | ו Vav | Ϝ | w |
| Ζ ζ | ζῆτα | Zéta | [ˈzdɛːta] | [ˈzita] | [zd], később [zː] | [z] | 7 | ז Zajin | ζ | z | |
| Η η | ἦτα | Éta | [ˈɛːta] | [ˈita] | [ɛː] [h] | [ɛː] | [i] | 8 | ח Het | η | ē, e, ê |
| Θ θ | θῆτα | Théta | [ˈtʰɛːta] | [ˈθita] | [tʰ] | [θ] | 9 | ט Tet | θ | th | |
| Ι ι | ἰῶτα | Ióta | [ˈiɔːta] | [ˈjota] | [i] [iː] | [i] [j] | 10 | י Jod | ι | i | |
| Κ κ | κάππα | Kappa | [ˈkappa] | [ˈkapa] | [k] | [k] | 20 | ך כ Kaf | κ | k | |
| Λ λ | λάμβδα | Lambda | [ˈlabda] [ˈlambda] |
[ˈlamða] | [l] | [l] | 30 | ל Lamed | λ | l | |
| Μ μ | μῦ | Mü | [myː] | [mi] | [m] | [m] | 40 | ם מ Mem | μ | m | |
| Ν ν | νῦ | Nü | [nyː] | [ni] | [n] | [n] | 50 | ן נ Nun | ν | n | |
| Ξ ξ | ξῖ | Xi | [ksiː] | [ksi] | [ks] | [ks] | 60 | ס Szamekh | ξ | x, (ks) | |
| Ο ο | ὄ μικρόν | Omikron | [ˈo miˈkron] | [ˈomikron] | [o] | [o] | 70 | ע `Ajin | ο | o | |
| Π π | πῖ | Pi | [piː] | [pi] | [p] | [p] | 80 | ף פ Pe | π | p | |
| M (Ϻ ϻ) 1 | Szan | [z] | - | - | - | ץ צ Cadeh | Ϻ ϻ | s | |||
| Q (Ϙ ϙ) 1 | Koppa | [k] | - | - | 90 | ק Kof | Ϙ ϙ | q | |||
| Ρ ρ | ῥῶ | Ró | [r̥ɔː] | [ro] | [r], [r̥] | [r] | 100 | ר Res | ρ | r, rh (szó elején), rrh (kettőzve) | |
| Σ σ | σῖγμα | Szigma | [ˈsiːgma] | [ˈsiɣma] | [s] | [s] | 200 | ש Sin | σ | s | |
| ς | Szigma (szóvég) | 6 (modern) | ς | s | |||||||
| Τ τ | ταῦ | Tau | [tau] | [taf] | [t] | [t] | 300 | ת Tav | τ | t | |
| Υ υ | ὒ ψιλόν | Üpszilon | [ˈyː psiˈlon] | [ˈipsilon] | [u] | [y] [yː] | [i] | 400 | from ו Vav | υ | u, y (mássalhangzók között) |
| Φ φ | φῖ | Fi | [pʰiː] | [fi] | [pʰ] | [f] | 500 | origin disputed (see text) | φ | ph | |
| Χ χ | χῖ | Khi | [kʰiː] | [xi] | [kʰ] [ks] | [kʰ] | [ç] [e], [i] előtt; [x] egyébként | 600 | χ | ch, kh | |
| Ψ ψ | ψῖ | Pszi | [psiː] | [psi] | [ps] | [ps] | 700 | ψ | ps | ||
| Ω ω | ὦ μέγα | Ómega | [ɔːˈmega] | [oˈmeɣa] | [ɔː] | [o] | 800 | ω | o, ô | ||
| Ϡ ϡ (1) | Szampi | [ss] [ks] | - | - | 900 | Ϡ ϡ | |||||
1: A betű korán kikerült az ábécéből, még az úgynevezett "klasszikus" kor előtt. Csak a kisbetűs formáját használták, nagybetűs alakját csak később, a középkor során alakították ki.
[szerkesztés] Betűkombinációk és kettőshangzók
| Betűk | Kiejtés | Latin átírás | ||
|---|---|---|---|---|
| archaikus | klasszikus | modern | ||
| αι | [aɪ] | [ɛ] | ae | |
| ει | [eɪ] [e:] | [e:] | [i] | i |
| οι | [oɪ] | [i] | oe, i (szóvégi) | |
| υι | [yɪ] | [i] | ui | |
| ωι | [ɔɪ] | [ɔ] | o | |
| αυ | [aʊ] | [av] zöngés hang előtt [af] zöngétlen hang előtt |
au, av | |
| ευ | [eʊ] | [ev] zöngés hang előtt [ef] zöngétlen hang előtt |
eu, ev | |
| ηυ | [ɛ:ʊ] | [iv] zöngés hang előtt [if] zöngétlen hang előtt |
eu | |
| ου | [oʊ] [o:] | [u:] | [u] | u, ou |
| γγ 2 | [ŋg] | [ŋɡ] | ng | |
| γκ 2 | [ŋk] | [ɡ] szó elején [ŋk] egyébkén |
nc, nk | |
| γξ 2 | [ŋks] | [ŋks] | nx, nks | |
| γχ 2 | [ŋx] | [ŋç] | nch, nkh | |
| μπ | - | - | [b] szó elején [mb] egyébként |
mp |
| ντ | - | - | [d] szó elején [nd] egyébként |
nt |
2: Egyes iskolák az agmát (ŋ) önálló fonémának tartják.
[szerkesztés] Ligatúrák
A görög nyelv helykímélés szempontjából - más nyelvekhez hasonlóan - számos ligatúrát használt a nyomtatás megjelenése előtt. Az egyik legismertebb, az ου (mely egy o betű feleetti v-re hasonlít), amit ritkán még ma is láthatunk. Lásd még: Ou.
[szerkesztés] Unicode
A Unicode rendszerben a görög karakterek két fő csoportba vannak osztva. Az első a "Görög és kopt" csoport (U+0370 — U+03FF), mely az ISO 8859-7 szabványon alapul, és lefedi a mai modern görög helyesírás karaktereit. Ezen kívül ez a csoport tartalmazza a görög alapbetűktől eltérő kopt karaktereket is.
A másik csoport ("Kiterjesztett görög"; U+1F00 – U+1FFF) tartalmazza az ógörög és katharevusza politonikus és diakritikus karaktereket.
[szerkesztés] Görög és kopt
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | ||
| 370 | Ͱ | ͱ | Ͳ | ͳ | ʹ | ͵ | Ͷ | ͷ | | | ͺ | ͻ | ͼ | ͽ | ; | Ϳ | |
| 380 | | | | | ΄ | ΅ | Ά | · | Έ | Ή | Ί | | Ό | | Ύ | Ώ | |
| 390 | ΐ | Α | Β | Γ | Δ | Ε | Ζ | Η | Θ | Ι | Κ | Λ | Μ | Ν | Ξ | Ο | |
| 3A0 | Π | Ρ | | Σ | Τ | Υ | Φ | Χ | Ψ | Ω | Ϊ | Ϋ | ά | έ | ή | ί | |
| 3B0 | ΰ | α | β | γ | δ | ε | ζ | η | θ | ι | κ | λ | μ | ν | ξ | ο | |
| 3C0 | π | ρ | ς | σ | τ | υ | φ | χ | ψ | ω | ϊ | ϋ | ό | ύ | ώ | Ϗ | |
| 3D0 | ϐ | ϑ | ϒ | ϓ | ϔ | ϕ | ϖ | ϗ | Ϙ | ϙ | Ϛ | ϛ | Ϝ | ϝ | Ϟ | ϟ | |
| 3E0 | Ϡ | ϡ | Ϣ | ϣ | Ϥ | ϥ | Ϧ | ϧ | Ϩ | ϩ | Ϫ | ϫ | Ϭ | ϭ | Ϯ | ϯ | |
| 3F0 | ϰ | ϱ | ϲ | ϳ | ϴ | ϵ | ϶ | Ϸ | ϸ | Ϲ | Ϻ | ϻ | ϼ | Ͻ | Ͼ | Ͽ |
[szerkesztés] Kiterjesztett görög
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | ||
| 1F00 | ἀ | ἁ | ἂ | ἃ | ἄ | ἅ | ἆ | ἇ | Ἀ | Ἁ | Ἂ | Ἃ | Ἄ | Ἅ | Ἆ | Ἇ | |
| 1F10 | ἐ | ἑ | ἒ | ἓ | ἔ | ἕ | | | Ἐ | Ἑ | Ἒ | Ἓ | Ἔ | Ἕ | | | |
| 1F20 | ἠ | ἡ | ἢ | ἣ | ἤ | ἥ | ἦ | ἧ | Ἠ | Ἡ | Ἢ | Ἣ | Ἤ | Ἥ | Ἦ | Ἧ | |
| 1F30 | ἰ | ἱ | ἲ | ἳ | ἴ | ἵ | ἶ | ἷ | Ἰ | Ἱ | Ἲ | Ἳ | Ἴ | Ἵ | Ἶ | Ἷ | |
| 1F40 | ὀ | ὁ | ὂ | ὃ | ὄ | ὅ | | | Ὀ | Ὁ | Ὂ | Ὃ | Ὄ | Ὅ | | | |
| 1F50 | ὐ | ὑ | ὒ | ὓ | ὔ | ὕ | ὖ | ὗ | | Ὑ | | Ὓ | | Ὕ | | Ὗ | |
| 1F60 | ὠ | ὡ | ὢ | ὣ | ὤ | ὥ | ὦ | ὧ | Ὠ | Ὡ | Ὢ | Ὣ | Ὤ | Ὥ | Ὦ | Ὧ | |
| 1F70 | ὰ | ά | ὲ | έ | ὴ | ή | ὶ | ί | ὸ | ό | ὺ | ύ | ὼ | ώ | | | |
| 1F80 | ᾀ | ᾁ | ᾂ | ᾃ | ᾄ | ᾅ | ᾆ | ᾇ | ᾈ | ᾉ | ᾊ | ᾋ | ᾌ | ᾍ | ᾎ | ᾏ | |
| 1F90 | ᾐ | ᾑ | ᾒ | ᾓ | ᾔ | ᾕ | ᾖ | ᾗ | ᾘ | ᾙ | ᾚ | ᾛ | ᾜ | ᾝ | ᾞ | ᾟ | |
| 1FA0 | ᾠ | ᾡ | ᾢ | ᾣ | ᾤ | ᾥ | ᾦ | ᾧ | ᾨ | ᾩ | ᾪ | ᾫ | ᾬ | ᾭ | ᾮ | ᾯ | |
| 1FB0 | ᾰ | ᾱ | ᾲ | ᾳ | ᾴ | | ᾶ | ᾷ | Ᾰ | Ᾱ | Ὰ | Ά | ᾼ | ᾽ | ι | ᾿ | |
| 1FC0 | ῀ | ῁ | ῂ | ῃ | ῄ | | ῆ | ῇ | Ὲ | Έ | Ὴ | Ή | ῌ | ῍ | ῎ | ῏ | |
| 1FD0 | ῐ | ῑ | ῒ | ΐ | | | ῖ | ῗ | Ῐ | Ῑ | Ὶ | Ί | | ῝ | ῞ | ῟ | |
| 1FE0 | ῠ | ῡ | ῢ | ΰ | ῤ | ῥ | ῦ | ῧ | Ῠ | Ῡ | Ὺ | Ύ | Ῥ | ῭ | ΅ | ` | |
| 1FF0 | | | ῲ | ῳ | ῴ | | ῶ | ῷ | Ὸ | Ό | Ὼ | Ώ | ῼ | ´ | ῾ | |
[szerkesztés] Diakritikus jelek
| betűvel | magában | példa | leírás |
|---|---|---|---|
| U+0300 | U+0060 | ( ̀ ) | "varia / tompa ékezet" |
| U+0301 | U+00B4, U+0384 | ( ́ ) | "oxia / tonosz / éles ékezet" |
| U+0304 | U+00AF | ( ̄ ) | "makron (hosszúsági jel)" |
| U+0306 | U+02D8 | ( ̆ ) | "vrakhü / brevis (rövid hang jele)" |
| U+0308 | U+00A8 | ( ̈ ) | "dialütika / tréma" |
| U+0313 | ( ̓ ) | "pszili / felülvonás" (spiritus lenis) | |
| U+0314 | ( ̔ ) | "daszia / fordított felülvonás" (spiritus asper) | |
| U+0342 | ( ͂ ) | "periszpomeni" (tetős ékezet) | |
| U+0343 | ( ̓ ) | "koronisz" (= U+0313) | |
| U+0344 | U+0385 | ( ̈́ ) | "dialütika tonosz" (= U+0308 U+0301) |
| U+0345 | U+037A | ( ͅ ) | "hüpogegrammeni / iota subscriptum". |
[szerkesztés] Történet
A görög ábécé volt az első ábécé, amely írott magánhangzókat tartalmazott, eredetileg csak az alfát, epszilont, iótát, omikront és üpszilont, később keleti-görög hatásra az ómegát és étát is (hosszú ó és é jelölésére). Hasonlóképpen új mássalhagzókat is bevezetett: a khít, a fít és a pszít.
A fejlődés során egyes betűket meg is szüntettek, ilyen volt a szan, a digamma és a koppa. Ez utóbbi kettő megmaradt a Jón-számrendszerben, sőt a 900 jelölésére új betűt vezettek be, a szampit. Az ezreseket a betű előtt a bal felső sarokban aposztróffal jelölték.
Eredetileg több változata létezett az ábécének, legjelentősebb a keleti (Jón) és a nyugati (Khalkidiai) volt. Az athéni dialektus a Jón írást használta, ami végül is kiszorította a nyugati változatot, és standarddá vált (i. e. 403). Ettől kezdve a görögök balról jobba írtak, bár előtte előfordult jobbról balra folyó írás, sőt a vegyes irányú folyam is fellelhető.
A középkorban megváltozott az íráskép is, uralkodóvá vált a kisbetűs irás. Ekkor alakult ki a végszigma különálló formája. Ezzel a fejlődéssel szemben a szannak nem található a forrásokban kisbetűs alakja.
Ugyanekkor a kisbetűs alakokat használták a számok jelölésére is. A 6 jelölésében a sztigma (Ϛ, ϛ; esetleg, ha ez nem elérhető, a στ kapcsolatát használják) felváltotta a digammát. A 60 jelölésére a modern z-alakú koppát (Ϟ, ϟ) használják.
Based on work by