Edényes növények
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Edényes növények | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertan | |||||||||
|
|||||||||
|
|
|||||||||
| Harasztok(Pteridophyta) Nyitvatermők(Gymnospermatophyta) Zárvatermők(Angiospermatophyta) |
Az edényes növények (Tracheophyta) a növényország (Plantae) egyik tagozata, rokonértelmű fogalom a hajtásos és szövetes növényekkel. Azért foglalják össze ilyen néven ez ide sorolt törzseket, mert közös sajátosságuk az edényrendszer kialakulása. Az edénynyalábok szállítószövetekből épülnek fel, melyek az evolúció folyamán elsőként az ősharasztokban (Psilopsida) jelennek meg tipikus formában. Már a mohákban (Bryophyta) is találhatunk valamiféle edénynyalábokat, de ezeket még nem valódi szállítószövet-rendszer építi fel. A fás szárú növények edényrendszerére jellemző, hogy a kambium a másodlagos fatestet befelé, a másodlagos háncstestet pedig a kerület felé hozza létre. Így létrejön egy egységes fahenger és egy egységes háncshenger, mely az előbbit gyűrűszerűen burkolja. A gyakoribb eset (lágyszárúakra jellemző), hogy egy nyalábhüvelyben háncs- és faelemeket is találunk (különálló edények). Ezek lehetnek szórt állásúak (egyszikűek), vagy körkörösek a szárban (zsurlók, kétszikűek). Egyszerű edénynyalábról beszélünk, ha az csak fa-, vagy csak háncselemeket tartalmaz. Ez lehet radiális és lemezes nyaláb. Az előbbi esetben a háncs- és fanyalábok sugarasan, felváltva állnak. A Tracheophyták gyökerére jellemző. A lemezes edénnyalábok korpafüvekre (Lycopsida) jellemzőek. A szárban lemez alakú fa- és háncsrészek váltakozva állnak. Az összetett nyalábok esetén egy nyaláb háncs- és faelemeket is tartalmaz. Két fajtája a kollateriális és koncentrikus edény. Ezeknek több altípusa ismeretes. A kollaterialitás esetén a háncs a kerület felé, a fa befelé esik. Nyílt a kollateriális nyaláb, ha a háncs- és a fanyaláb között van van kambium (nyitvatermők, kétszikűek), ha nincs akkor zárt (egyszikűek). A bikollaterialitás mindig nyílt. Ekkor a xilémet a kerület felől, és a bél felől is floém fogja közre. Az összetett edénnyalábok másik fő típusa a koncentrikus edényrendszer. Ebben az esetben vagy a henger alakú háncsrész veszi körül a fát, vagy fordítva. Zárt típus, kambium nincs. Két fajtája az amfikribális és amfivazális nyaláb. Az előbbinél a háncs veszi körül a fát (egyes páfrányok), az utóbbinál a fa a háncsot (egyszikűek rizómája).
[szerkesztés] Forrás
- Kárpáti Zoltán-Görgényi Lászlóné-Terpó András: Kertészeti növénytan I. - Növényszervezettan
Based on work by