Daruvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Daruvár (horvátul Daruvar, németül Daruwar, latinul Aqua Balissae) város a mai Horvátországban Belovár-Bilogradi megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Verőcétől 50 km-re délnyugatra fekszik. Daruvarski Vinogradi, Doljani, Donji Daruvar, Gornji Daruvar Lipovac Majur, Ljudevit Selo, Markovac és Vrbovac települések tartoznak hozzá. (é. sz. 45°35′26’’ k. h. 17°13′30’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a magyar daru (madár) és vár szavak összetétele.

[szerkesztés] Története

37-50 fokos radioaktív gyógyvizét már a rómaiak is ismerték, akik Aqua Balissae néven üdülőtelepülést alapítottak itt. Erre a korra emlékeztet az az előkerült három téglasír, melyet mozaiktördékek, faliképek borítanak. A középkori települést 1334-ben a zágrábi püspökség tizedjegyzéke említi először. A középkorban bencés apátság volt itt, melynek falfestményekkel díszített hatalmas falmaradványait 1777-ben említik. A virágzó település fejlődését a török hódítás törte derékba. A lakosság elvándorlása már a 15. században megkezdődött, majd 1543-tól a teljesen kicserélődött. Az addig zömében katolikus városba nagyszámú szerb ortodox érkezett. A török kiűzése után a határőrvidék települése lett. A mai Daruvár a Jankovics grófok birtokaként fejlődött ki, ekkor épült fel a barokk kastély a hatalmas parkkal. Gyógyfürdőjét is a Jankovicsok kezdték kiépíteni a 18. században. Elsőnek az Antal fürdő épült meg a római maradványok alapjain, majd 1810 és 1818 között felépült a János fürdő is. 1910-ben 2644 lakosából 990 horvát, 559 magyar, 406 német és 188 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye Daruvári járásának székhelye volt. 2001-ben a hozzátartozó településekkel együtt 13 243, magának Daruvárnak 9811 lakosa volt. A település a horvátországi csehek kulturális központja.

[szerkesztés] Látnivalók

A barokk Jankovics-kastély.
A barokk Szentháromság plébániatemplom 1764-ben épült. Harangtornyát később építették hozzá.
Az ortodox templom 18. századi.
A parkban a nőalakos szökőkút A. Augustinić munkája 1927-ból.