Csendőrség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A csendőrség Európa számos országában létező, helyenként szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek szerint szervezett rendőri szerv, amelynek fő feladata a rendfenntartásra korlátozódik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története Magyarországon
[szerkesztés] A második világháború végéig
A közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtest. Feladata: működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és közrendet fenntartani, a büntető törvények, rendeletek és szabályrendeletek megszegését, a véletlenségből vagy bármily természetü mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni, a megzavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket kitudni, s megfenyítés végett az illetékes biróságnak vagy hatóságnak feljelenteni, illetőleg átadni. A magyar királyi cendőrség katonai és fegyverzeti tekintetben, továbbá a tisztek és összes csendőrök mindennemü személyi ügyeikben saját előljáróik, és utolsó sorban, amint azt az 1881. évi III. t.-c. 8. §-a előirta, a m. kir. honvédelmi miniszter alá, a közbiztonsági szolgálat teljesítésére és gazdászati ügyekre nézve pedig a m. kir. belügyminiszter alá voltak rendelve.
Magyarország területe Budapest főváros kivételével az 1881. évi III. t.-c. alapján hat csendőrkerületre osztatott fel, ugyanannyi csendőrparancsnoksággal és pedig I. ker. Kolozsvár 4 szárnyparancsnoksággal; III. kerület Szeged 3 szárnyparancsnoksággal; II. kerület Budapest (vidéki hatáskörrel) 3 szárnyparancsnoksággal; IV. ker. Kassa 3 szárnyparancsnoksággal; V. ker. Pozsony 2 szárnyparancsnoksággal; VI. ker. Székesfehérvár 3 szárnyparancsnoksággal.
Midőn a csendőr a törvényes megtorlás céljából kötelességszerüleg fellép, az illetőt vagy illetőket mindenekelőtt «a törvény nevében» szavakkal szólítja meg. A szolgálatban levő csendőr felhivásának mindenki - különbség nélkül, legyen az akár polgári, akár katonai személy - utólagos panaszlási jogának fentartása mellett engedelmeskedni tartozik.
A szolgálatot teljesítő csendőr fegyverének használatára mindenki ellen jogosítva van:
- aki a csendőrt erőszakosan megsérti vagy támadással veszélyesen fenyegeti,
- ha a tetten ért gonosztevő, vagy alapos gyanuval terhelt egyén felfegyverkezve lévén, az előzetes felszólítás dacára magát önként meg nem adja, vagy esetleg védett helyzetéből előjönni vonakodik;
- aki figyelmeztető utasításainak tettlegesen ellenszegül;
- aki mint veszélyes gonosztevő a C. által elfogatik vagy őrizet alá adatik, és bár erőszakos ellenállás nélkül, de a megállításra célzó fenyegető rákiáltás dacára elfut, ha visszatartására más mód nem létezik;
- aki ellenséges viszonyok között magát gyanussá teszi, és a felvilágosításra kielégítő válasz nélkül elszalad.
Ha a fegyvernek, a fent elősorolt esetekben történt alkalmazása folytán az ellenszegülőnek testileg súlyos megsértése vagy annak halála következett be, akkor a tényálladék honvédbiróságilag kinyomozandó és az eredmény az érdekelt csendőr vallomásával összehasonlítandó. Ha az e végre kiküldött bizottság határozatilag kimondja, hogy a csendőr a szolgálati utasításoknak megfelelően járt el, ez a csendőrparancsnokság által a napiparancsban közzéteendő; ha azonban oly jogos gyanuokok mutatkoznak, melyeknél fogva a csendőr fegyverhasználati jogával való visszaéléssel jogosan vádolható, ellene a bizottság ebbeli véleménye alapján a haditörvényszéki vizsgálat rendelendő el.
Mozgósításkor a hadseregnél «Tábori csendőrség»-et szerveznek, mely a magasabb parancsnokságokhoz osztatik be, hogy a vezérkari közegeknek alárendelve, és tábori rendőri, karhatalmi, futár, kisérő, küldönc, biztonsági szolgálatot teljesítsen. Minden törzs- és főhadiszálláshoz egy tábori csendőrosztagot osztanak be, melyeknek parancsnoka altiszt (hadosztályoknál) v. tiszt (hadtest, stb. főhadiszállásokon). A tábori csendőrség tisztjeit és gyalogcsendőreit mozgósításkor a békében is fennálló csendőrségtől veszik, mig a lovasított csendőröket a lovasság adja.
A csendőrség a vidék rendőrsége volt, a városokban "rendőrség" néven működött a rendőrség. A csendőrség 1920-ig részben a hadsereghez tartozott, a trianoni béke után azonban felügyelete teljes mértékben átkerült a belügyminiszter alá, csak annyiban kapcsolódott a hadsereghez, hogy a katonai rendészeti feladatokat bizonyos alakulatai "tábori csendőrség" néven továbbra is ellátta.
[szerkesztés] Feloszlatása
Magyarországon 1945-ben, mivel a szervezet azzal kompromittálta magát, hogy a nyilas uralom alatt elsődleges szervként vett részt a zsidók elhurcolásában, a csendőrséget feloszlatták, minden jogkörét a Magyar Államrendőrség vette át. A szegényebb rétegek körében a csendőrség egyébként is népszerűtlen volt, mivel gyakran lehetett hallani a részéről történő túlkapásokról, erőszakos cselekményekről, kínvallatásról és egyéb visszaélésekről.
[szerkesztés] A rendszerváltás után
A rendszerváltás után a magyar rendészeti struktúra újra átalakult, a szovjet mintájú, titkosszolgálatokkal egy szervezetbe tömörített rendőrség megszűnt. Jelenleg az egykori csendőrségnek Magyarországon az önálló szervként a rendőrséghez tartozó Rendészeti Biztonsági Szolgálat felel meg, melynek feladatai a rendfenntartás, egyes kiemelt objektumok őrzése, készenléti rendőrségként a tömegesemények, tüntetések biztosítása, illetve az autópályák ellenőrzése.
[szerkesztés] Más országokban
[szerkesztés] Franciaországban: Gendarmerie Nationale
Franciaországban a csendőrség elnevezése, részben a hadsereghez tartozó, katonailag szervezett rendőri egység, szervezeti ügyekben a Védelmi Minisztériumnak, szolgálati ügyekben a Belügyminisztériumnak van alárendelve. Főként a nagyvárosokon kívül, vidéken működik, elsődleges feladata a rendfenntartás és a közbiztonság védelme, de egyes speciális nyomozati munkákat is ellát, az utóbbi időben elkezdték "civilesíteni", bűnügyi laboratóriumokat működtet, illetve különleges nyomozócsoportokat hoz létre. Főként a Gendarmerie látja el a készenléti rendőri feladatokat is, illetve őrzi a kiemelt objektuomokat, a bíróságokat, illetve védi a közjogi méltóságok biztonságát. A nagyobb városokban főként a Nemzeti Rendőrség (Police National) működik, amely az elsődleges bűnügyi nyomozó szerv is, de a két nemzeti rendőri szerv mellett egyes városokban léteznek korlátozott hatáskörű önkormányzati rendőrségek (Police Municipal), melyek feladatai az utcai járőrözés, közúti ellenőrzési és közlekedésrendészeti tevékenységek és hasonlók.
[szerkesztés] Olaszországban: Arma dei Carabinieri
Olaszországban Arma dei Carabinieri, röviden Carabinieri a csendőrség elnevezése, szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, de főleg rendészeti, jobbára a rendfenntartásra korlátozódó feladatokat ellátó rendőri egység. A testület szervezti ügyekben a Védelmi Minisztériumnak (Ministro della Difesa), szolgálati és rendészeti ügyekben a Belügyminisztériumnak (Ministro dei Interiori) van alárendelve. Bűnügyi nyomozó jogköre korlátozott, a nyomozati jogköröket főleg a Polizia di Stato (Nemzeti Rendőrség) és a Guardia di Finanza (Pénzügyőrség) látja el, de a Carabinieri is rendelkezik speciális nyomozócsoportokkal. Az utóbbi években kiemelt szerep jutott a testületnek a maffia elleni harcban, de főleg a fegyveres összetűzésekben és a körözött személyek elfogásában vesz részt a csendőrség, az információgyűjtés és a bűnözői csoportok felderítése szintén főként a fent említett egyéb rendőri szervek hatáskörébe tartozik. Emellett a Carabinieri speciális tevékenységeket is ellát, például tagjaiból szerveződik a katonai rendőrség, illetve ők védik a közjogi méltóságokat és őrzik a kiemelt objektumokat.
[szerkesztés] Spanyolországban: Guardia Civil vagy Benemerita
Az olasz és a francia csendőrségekhez hasonlóan a spanyol Guardia Civil is katonai elvek szerint tagozódó rendőri szerv, melynek fő feladata a közrend és a közbiztonság fenntartása. Nyomozati jogkörrel kevéssé rendelkezik. A fent említett szervekkel ellentétben azonban mára nincs kapcsolata a hadsereggel, a Nemzeti Rendőrség mellett a Belügyminisztériumnak van alárendelve.
[szerkesztés] Svájcban: Gendarmerie
Svájcban a csendőrségnek semmilyen szervezeti kapcsolata nincs a hadsereggel, a csendőrök jogállása köztisztviselői. A Gendarmerie elnevezés még I. Napóleon idejéből származik. A testület nem szövetségi szinten létezik, a rendvédelmi szervek kantononként (tartományonként) önállóak. Kétféle rendőri szerv létezik minden tartományban, a Police de Sureté, mely teljesen civil szerv, és a bűnügyi nyomozati munkát látja el, illetve a Gendarmerie, mely az összes többi klasszikus "egyenruhás" szolgálatot (közterületi járőrözés, rendfenntartás, igazoltatás, közúti ellenőrzés, tömegesemények, tüntetések biztosítása, közintézmények őrzése, stb.) ellátja.
[szerkesztés] Portugáliában: Guarda Nacional
A portugál csendőrség szervezetileg részben a hadsereghez tartozik, szolgálati ügyekben a Belügyminiszternek, szervezeti ügyekben a Védelmi Minisztériumnak van alárendelve. Katonai elvek szerint tagozódik, fő feladata a közrend biztosítása a vidéki területeken, a közutak ellenőrzése, illetve a határellenőrzés. Ezeken túl csendőrök őrzik a kiemelt objektumokat, a kormánylétesítményeket, illetve védik a közjogi méltóságok biztosnságát. A városokban rendőrség működik Policia de Seguranca néven, itt minden vidéken a csendőrök által ellátott szolgálatot a rendőrség emberei látnak el.
[szerkesztés] Németországban: Bundespolizei
Németországban is működik csendőrség típusú rendvédelmi szerv, a Bundespolizei (Szövetségi Rendőrség). A testület neve egészen 2005-ig Bundesgrenzschutz (Szövetségi Határőrség) volt, azonban mivel a szervezet már régen ellátott általános rendőri feladatokat is, nevét módosították. A név maga megtévesztő, mivel a szervezet feladatköre főként a határellenőrzésre, a repterek ellenőrzésére, a szövetségi épületek őrzésére, a közjogi méltóságok védelmére, a tartományi rendőri erők támogatására, illetve a terrorelhárításra terjed ki. A klasszikus rendőri feladatokat a tartományok önálló rendőrségei látják el. Nyomozati jogkörrel a Bundespolizei csak kis mértékben rendelkezik, kiemelt, több tartományt érintő bűnügyekben önálló, civil szövetségi bűnügyi rendőri szerv, a BKA (Bundeskriminalamt = Szövetségi Bűnügyi Rendőrség vagy Hivatal) gyakorolja a nyomozóhatósági jogköröket.
[szerkesztés] Források
- A Magyar Köztársaság Rendőrségének honlapja
- Salgó László: Az új típusú biztonság
- Szikinger István: Rendőrség a demokratikus jogállamban
- A Wikipedia angol és francia nyelvű „Gendarmerie” című lapjai
- A Német Szövetségi Rendőrség honlapja www.bundespolizei.de
- A Francia Nemzeti Csendőrség honlapja www.gendarmerie.fr
- Az Olasz Csendőrség honlapja
Based on work by