Család

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A további jelentéseket lásd a Család (egyértelműsítő lap) oldalon.

A család emberek egy csoportja, vagy több csoport kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy adoptáció. A családok tagjai általában hasonló tulajdonságokkal rendelkező emberek (általában ugyanazon rasszba tartozóak).

A nyugati kultúra esetén a családot közvetlen leszármazással ("vérrokonság"), házassággal (vagy hasonló jogi kötődéssel) jellemzik. Számos antropológus vitatja azt, hogy a "vér" kapcsolata szó szerint értendő; mások pedig a nem-nyugati tipusú társadalmakat hozzák példának, ahol a "vérrokonságtól" eltérő elvek érvényesülnek abban, hogy kiket tekintünk "családnak".

Tartalomjegyzék 1 Család az eltérő kultúrákban 2 Család nyugati civilizációkban 2.1 A hagyományostól eltérő értelmezések 3 A család gazdasági szerepe 4 Rokonsági fokok és elnevezések 4.1 Magyar és nyugati rokonsági elnevezések 5 Lásd még

[szerkesztés] Család az eltérő kultúrákban

[szerkesztés] Család nyugati civilizációkban

[szerkesztés] A hagyományostól eltérő értelmezések

[szerkesztés] A család gazdasági szerepe

A család funkcionalista felfogása szerint a családnak mint egységnek komoly gazdasági szerepe van. Ide tartozik a termelés és fogyasztás. Ezek közül lényeges volt korábban a termelési funkció, mert a legtöbb esetben maga a család volt a termelőegység (parasztgazdaság, kisipari műhely). A családnak ezek a termelő funkciói nagymértékben csökkentek a nagy termelőszervezetek elterjedésével. Hasonlóképpen régebben a második funkció, a fogyasztás túlnyomó része a családban történt, a fejlett társadalmakban a fogyasztás növekvő része kerül a casládon kívülre (például munkahelyi étkezés). A családok termelési és fogyasztási funkcióinak csökkenésével párhuzamosan erősödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága. Ennek hatása van magára a házasságkötésre és a házasság felbontására nézve is: a múltban a legtöbb család különálló gazdasági egység volt, amelyek működéséhez egy-egy felnőtt férfira és nőre volt szükség, ma viszont könnyebben meg tud élni egy magányos felnőtt vagy egy szülő és gyermeke. Ezért a házasságkötés sokkal kevésbé gazdasági kényszerűség, és a házasság felbomlása sem teremt szinte leküzdhetetlen gazdasági problémákat. A gazdasági alapnak a családon kívülre kerülésével viszont a könnyebben változó érzelmek képezik a házasságot és a családot összetartó tényezőt. (Forrás: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába 2003.)

[szerkesztés] Rokonsági fokok és elnevezések

[szerkesztés] Magyar és nyugati rokonsági elnevezések

Unokaöccs: Valaki testvérének a fia.
Unokahug: Valaki testvérének a lánya.

[szerkesztés] Lásd még