Budai Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Budai Ferenc (Pér, 1760. november 8. - Szovát, 1802. október 28.) református lelkész
[szerkesztés] Élete
Budai Ézsaiás bátyja volt. Amint öccse Polgári Lexikonához irt előszavában irja róla, ismeretei kiterjedtek az asztronómiára, fizikára, politikára, hazai törvényekre, régibb és ujabb filozófiára, különösen pedig a hazai történelemre, melynek minden kutfőit ismerte; kedvenc foglalkozása volt a görög, római, francia és német irodalom tanulmányozása.
[szerkesztés] Munkái
1. A Kant szerént való filosofiának rostálgatása levelekben. Magyarra fordítva és jegyzésekkel megbővítve. Pozsony, 1801. (Névtelenűl. Toldy neki tulajdonítja és Márton István Kant philosophiája előjátékának mondja.)
2. Magyarország polgári historiájára való lexikon, a XV. század végeig. Kiadta Budai Ezsaiás. Nagyvárad, 1804–1805. három kötet. (2. kiadás. Pest, 1866.)
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996