Bél Mátyás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bél Mátyás

Bél Mátyás (Ocsova, 1684. március 24. - Pozsony, 1749. augusztus 29.) magyar és szlovák író, evangélikus lelkész, alkimista.

[szerkesztés] Élete

Iskoláit Losoncon, Besztercebányán és Pozsonyban végezte. 1704-től 1707-ig Halléban tanult, 1707-ben Besztercebányán káplán, 1714-től 1719-ig a pozsonyi líceum igazgatója, utána evangélikus lelkész volt.

[szerkesztés] Munkássága

• Korának kiemelkedő, sokoldalú tudósaként foglalkozott nyelvészettel, történelemmel, földrajzzal és mezőgazdasággal.
• Leghíresebb, ma is forrásértékű munkája, a Notitia Hungariae novae historico-geographica (Bécs, 1735-42) tíz megye leírását tartalmazza Mikoviny Sámuel térképeivel.
• Nevéhez fűződik az első rendszeresen megjelenő magyarországi hírlap, a Nova Posoniensis című latin nyelvű újság szerkesztése.
• Megjelentette Magyarország megyéinek összeírását, amely ma is a történettudomány jelentős forrása, fölvetette egy tudós társaság alapításának gondolatát

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Magyar Protestáns Panteon

Ez az életrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!