Artikuláció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Artikuláció <lat>:

Nyelvtani tagolódás, tagolás. A hangok képzésének és kiejtésének módja, hangszerveinknek eközben elfoglalt helyzete. Az artikuláció a beszédben a hangok megkülönböztetése, a belső hangsúlyok megadása. A szövegírás ezt nem tükrözi.

Artikuláció szervei

[[Garatüreg ->pharynx]] A torokszoros mögötti függőleges üreg, mely az emésztő- és légzőcsatorna közös szakasza. Felülről az orrüreg, középről a szájüreg torkollik bele, alul a garat a nyelőcsőben és a gégében illetve a légcsőben folytatódik. A garatban futó izmok résztvesznek az orrüreg felé vezető út elzárásában, ezzel hozzájárulnak a beszédhang „szájhangú” vagy „orrhangú” hangszínének kialakításához. A garatüreg tágulása a mély felhangokat erősíti, szűkülése következtében a hang színe magasabb lesz. Három része van: -gégei szakasz -orri szakasz -száji szakasz

[[Orrüreg ->cavum nasi]]

A szájüreg felett, a két szemgödör között és alatt lévő porcos és csontos sövénnyel elválasztott két szimmetrikus üreg. A beszívott levegőt felmelegíti, portalanítja, párásítja. A hangképzésben rezonátor szerepet tölt be, főleg orrhangú mássalhangzóknál (m,n,ny), de rezonátor lehet magánhangzók képzésekor is.

[[Szájüreg ->cavum oris]] Az ajkaktól a torokszorosig terjedő szabálytalan üreg. Két része van: -pitvar -tulajdonképpeni szájüreg A nyelvcsap a lágyíny legmozgékonyabb része, helyzete szerint három féle artikulációt különböztetünk meg: -szájhangú képzés – uvula zárja az orrüreg felé vezető utat -orrhangú képzés – uvula ernyedten lefelé ereszkedik -száj-orrhangú képzés – uvula lefelé ereszkedik A szájpad felosztása hangképzés szempontjából: -dentális – metszőfogak területe (pl. n, sz) -alveoláris – fogmeder területe (pl. l) -posztalveoláris – fogmeder mögötti terület (pl. s, zs, dzs) -palatális – kemény szájpad területe (pl. gy, ty, k, e) -veláris – lágyíny terület (pl. a, o) -két ajak közötti terület – bilabiális (pl. b,p,m) -felső fogsor és alsó ajak érintkezése – labiodentális (pl. v.f) -két fogsor közötti terület – interdentális

[[A nyelv ->lingua]]

A szájfenéken helyet foglaló hosszúkás, izmos szerv, amely a tér minden irányába könnyedén elmozdulhat. A beszéd legjelentősebb hangképző szerve. Alakjának változása előidézi a szájüreg térfogatának és alakjának módosulását is. A nyelv a hangképzésben két feladatot teljesít: szájüreg alakváltozása a nyelv mozgatásával befolyásolja a magánhangzók hangszínét akadályokat hoz létre a szájüregben, ezek pedig zörejeket kelthetnek, s így képződnek a mássalhangzók. A nyelv testét artikulációs zónákra osztjuk: -nyelv hegye -nyelvhát elülső része -nyelvhát középső része -nyelvhát hátulsó része -nyelvhát oldalsó pereme A nyelv mozgékonyságát belső és külső nyelvizmok segítik. A nyelv mozgatásával kapcsolatosan a nyelv, nyelvcsont, állkapocs, gége, garatüreg és a szegycsont összefüggő rendszert alkot.

[[Az állkapocs-> mandibula]]

A szájüreg megnagyobbítása az állkapocs függőleges irányú mozgásának következménye. Az állkapocs leengedésében a nyelvcsont feletti és alatti izmoknak van jelentőségük. Az állkapocsnak az állcsonttal alkotott szöge a magánhangzók ejtése közben lehet: -zárt – u,ú,ü,ű,i,í -félig zárt – ö,ő,e,o,ó -nyílt – a,e -nagyon nyílt – á Az állkapocs mozgása meghatározó, a kifejező és érthető beszéd megköveteli, hogy az egyes hangok képzése közben megfelelően nyissuk a szánkat.

[[Ajak ->labium]]

Hangképzési funkciója: -ajkaknál keletkező zörej hangforrásként szolgál -szerepük van a szájüreg rezonátor nyílásának szabályozásában -akusztikus rezgések kisugárzása Az ajak artikulációja többirányú összetett mozgásokból áll. A függőleges síkban különböző mértékben távolodhat egymástól. Vízszintes síkban való elmozdulása a nyílás alakját és nagyságát szabályozza. A nyílás lehet kerekített, kör alakú (labiális) és hosszúkás, hasíték alakú rés (illabiális). Minél nagyobb a kör, annál távolabb vannak a szájzugok. A kerekítésben a felső ajak izmai, széthúzásnál az alsó ajak izmai működnek. A fontosabb szájkörüli izmok: -körkörös szájizom – csücsöríti és zárja a szájat -pofaizom – szájzugot oldalfelé húzza -felső ajak négyszögű izma – felső alkat emeli -alsó ajak négyszögű izma – alsó ajkat lefelé húzza -mosolygó izom – szájzugot oldalra húzza -járomcsonti izom – szájzugoz oldalra és felfelé húzza -háromszögű izom – szájzugoz oldalra és lefelé húzza Az ajkak mozgásának könnyednek, lágynak, minden erőlködéstől mentesnek kell lennie.