Akszúmi Királyság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Akszúmi Királyság a mai Etiópia északi részén helyezkedett el az 1. és a 8. század között. Fővárosa Akszúm volt. A királyságot arábiai kereskedő bevándorlók alapították, akik folyamatosan ékeztek ide évszázadokon át. Először a Vörös-tenger partvidékét hódították meg, később kiterjesztették hatalmukat az Indiai-óceán partvidékére is. Kapcsolatuk főleg a keresztény közel-keleti vidékekkel volt, ennek is köszönhető, hogy az 5. században felvették a keresztény hitet. A krónikák szerint Frumentius türoszi misszionárus hozta el a vidékre a kereszténységet.
Az etióp egyház előbb az egyiptomi kopt vallással volt szoros kötelékben, majd majd a monofizita kereszténység felé tolódtak el. A 7. századtól a királyság hanyatlani kezdett. Megjelent az iszlám vallás, amely hódítólag lépett fel az északi területeken. Ezzel megszűnt a kereskedelem Bizánccal, elvágták a kerekedelmi utakat a Vörös-tengeren is. A királyság egyre beljebb húzódott a szárazföldön, egyre inkább elszigetelődött a külvilágtól. Az uralkodók többé már nem voltak képesek az országot egybentartani és az szétesett.