Aigeusz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aigeusz, görög mitológiai alak, athéni király, Pandión és Phülia fia, Kekropsz unokája. Megarában született, ahová apja menekült Métión trónbitorló fiai elől. Amikor Aigeusz felnőtt, három fivérével, Pallasszal, Niszosszal és Lükosszal együtt elűzte Athénből a Métiónidákat, majd felosztották egymás közt Attikát: Aigeusznak jutott Athén városa és a környéke. Uralkodása nem volt békés, állandóan féltenie kellett trónját a fivéreitől. Lükoszt ő mafa űzte el, Pallasz és fiai, a Pallantidák viszont őt szorongatták, s hosszabb-rövidebb időszakokra sikerült is trónjától megfosztaniuk. Aigeusz első két felesége gyermektelenül halt meg, ő egy ízben Troizénben járva Aithra királyleánynak egy fiút nemzett, aki felnőve egy csomó hőstettet vitt végbe, majd Athénba jött, s Thészeusz néven mutatkozott be apjának. Aigeusz megismerte a kardról és a saruról, amelyeket leendő gyermeke számára hátrahagyott, s fiának és örökösének nyilvánította. Ezzel féltékennyé tette Médeiát, akit időközben feleségül vett, mert az asszony arra számított, hogy időközben megszületett gyermekük, Médosz lesz Aigeusz utóda. A varázstudományáról is híres asszony meg akarta mérgezni Thészeuszt, de terve kudarcot vallott, s fiával együtt el kellett menekülnie Athénból. Thészeusz ezután leszámolt apja ellenségeivel, a Pallantidákkal, majd arra is vállalkozott, hogy elutazik Kréta szigetére azokkal az ifjakkal, akiket Athén kénytelen volt Minósz szörny fiának, a Minótaurosznak áldozni Aigeusz bűne miatt (lásd: Androgeósz). Thészeusz megállapodott apjával abban, hogy ha sikeresen tér vissza, hajója fekete vitorláit fehérre cseréli, ám erről az ígéretéről megfeledkezett, s a hazatérő hajó fekete vitorlái láttán Aigeusz egy szirtfokról a tengerbe vetette magát, amelyet az ő emlékére neveznek mindmáig Égei-tengernek. Trónját Thészeusz örökölte.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.