Íj

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Hun íj

Az íj alapesetben markolatból, rugalmas, hajlékony karokból és íjhúrból álló, nyílvessző kilövésére alkalmas eszköz, ún. "hideg lőfegyver".

Az íjak szerkezet szerint több csoportba oszthatók, ezek:

Egyszerű botíjak, amelyek egy darab anyagból, rendszerint fából vannak elkészítve (pl.: hosszú angol íj, amerikai indián íjak, stb.)
Összetett íjak, amelyeket többféle anyagféleség kombinálásával hoznak létre. Az összetett íjak tovább csoportosíthatók
- hagyományos (pl.: magyar, hun, avar, mongol,tatár stb. azaz pusztai lovasnépek íjai, valamint török íjak és japán, koreai és kínai bambuszíjak) és
- modern (csigás vagy excenteres és Oneida-rendszerű) összetett íjakra.

[szerkesztés] Botíjak

A botíjak anyaga rendszerint valamilyen rugalmas, a rendszeres hajlító igénybevételt jól tűrő fa, például a tiszafa (Taxus baccata). A botíjak közül a legismertebb a hosszú angol íj ("longbow"), amelyet Wales-ből eredeztetnek és többek között a Robin Hood történetek által lett ismert. Az angol íj mérete kb. 180-200 cm, lőtávolsága átlagosan 180-200 m, de különleges, távlövésre készült íjak esetében ennél jelentősen több is lehet. Az íjak élettartama történelmi adatok alapján redszeres használat mellett 1-2 év volt, viszont múzeumokban találhatók olyan több száz éves példányok, amelyek a mai napig használhatóak maradtak. Ezen íjak elkészítése hozzáértők számára jó minőségű alapanyag esetén nem vett igénybe többet néhány napnál.

[szerkesztés] Összetett íjak

Az összetett íjak rugalmas karjait rendszerint három fő anyagféleség felhasználásával készítik. A karok belső anyaga fa, ezt kívülről (tehát az íj domború oldalán) állati ínakból, főként a ló, a szarvasmarha és a szarvas lábában található hosszú inakból készített réteg fedi. Ez az ínréget jól viseli az íj megfeszítésekor fellépő húzó igénybevételt (nyúlás). Az íjkarok belső fedőrétege szaru, amit bizonyos szarvasmarhafajták (pl.: magyar szürke marha) tülkéből nyernek. Ez a szaru réteg ellenáll az íj megfeszítésekor jelentkező nyomó igénybevételnek (zömülés). A külső és belső fedőréteg halenyvvel vannak a farétegre felragasztva, amely deformáció hatására nem törik el, hanem képes az alakváltozásra. A halenyvet bizonyos tokfélékből nyerik. Az összetett íjak jellemzője a rugalmas karokra erősített merev íjszarv, ami erőkarként viselkedve megkönnyíti az íjkarok meghajlítását az íj megfeszítésekor. Az íjszarvak keményfából készülnek, egyes esetekben szaruborítással, ami díszítő funkciót is ellát. Ez a szaruborítás az íj markolati részén is megjelenhet, védelmet nyújtva a markolatnak a nyílvessző kilövésekor jelentkező koptató hatással szemben.

[szerkesztés] Egyéb íjak

A lovasnomád népek (hun, magyar, avar, mongol, stb.) íjainak lőtávolsága gyakorlatilag megegyezik az angol íj lőtávjával, tehát kb. 200 m. Ennél nagyobb lőtáv elérése már olyan erős íjat igényelne, amely a használatkor fellépő nagy erőkifejtés miatt lóról nem lenne használható. A gyalogos íjászok összetett íjainál nincs ilyen korlát, ezért az ilyen íjak lőtávja több száz méter is lehet. A valaha dokumentált legnagyobb lőtávolságot egy török íjjal érték el, ez több mint 800 métert jelent (a Boszporusz átlövése).

Az összetett íjak élettartama több év, köszönhetően a szerkezeti anyagok nagyobb szilárdságának. Ezen íjak a felajzott állapotot is hosszabb ideig bírják mint az egyszerű botíjak. Elkészítésük a különleges anyagok nehéz beszerezhetősége és a bonyolult gyártási folyamat miatt hónapokig, esetleg egy évig is eltarthat.

[szerkesztés] Számszeríj ( nyílpuska )

Név eredete: szám=(számos, sok), szer=(eszköz, anyag pl: tornaszer, vegyszer, szerszám), és íj szavak összerakásából, azaz sokféle lövedék (nyíl,tövis,dárda stb.) kilövésére alkalmas íj.

Maga az íj lehet rugalmas acél, rugalmas és vaskos fa, üveg(karbon)szálas műanyag, rugóval/csavart kötéllel (római kori állványos íj) kombinált csapószár stb. A szár ugyancsak lehet fa, műnyag (erős, de nem kell hogy rugalmas legyen). Az íj dinamikája a felajzáskor az ideg elcsavarásával fokozható, de csak a kisebb, kézi felajzású számszeríjaknál van jelentősége. A fegyver leggyengébb pontja az ideg, illetve annak középső, a felhúzáskor az agyba beakadó része, ennek fokozott kopása (elpattanás és szakadás), az ezen a 2-4 cm-es szakaszon felcsévélt, vékony acéldrót tekercseléssel erősítve védhető ki, amely elég flexibilis ugyanakkor az ideg dinamikájának követésére.

Vezetősínje révén nem csupán nyílvesszők, hanem akár egyészen rövid (~10 cm)acélkúpban végződő vezetőszárnyas, csökkentett légellenállású fokozott hatótávolságú "tövisek", vagy közelre, nagy tömegű, nagy átütőerejű 1,8-2m hosszú "páncélfúró" dárdák kilövésére is alkalmas fegyver. A szár agyába épített elsütőszerkezet segítségével az íj előre felhúzható, és ebben az állapotában további erőfeszítés nélkül tartható, ami elsősorban nem az ellövés pillanatának tetszőleges eltolását teszi lehetővé, hanem a fegyver erejének fokozását, mivel így a jóval robosztusabb íjszár felhúzásába vagy a kaizmoknál jóval erősebb törzsizmok nyújtotta több energia(csak kisebb számszeríjaknál 70-120kg-ig), vagy gépi áttétellel segítve (pl: motolla) még extra előfeszítési energia (hadtéri szerszámíj 200-300kg-ig) is bevihető a lövési munkába. A lőtávolság a számszeríj erejétől, a szánhossztól, és a használt lövedék típusától függően 300-1200m-ig változhat. A kritikus érték az ellövés csúcssebessége és a lövedék légellenállása az ütőerő és a lőtáv tekintetében.

A felajzás történhet "háromszögeléssel" (erősebb számszeríjak), vagy "betöréssel" (kisebb sporteszközök). A háromszögelés során hosszú, előhúzó ideget használnak előfeszítésre, majd a végleges ideg felhelyezése után azt egyszerűen leakasztják. A betörés esetén az íj egyik végét a földre (kemény felület) nyomják miután ráakasztották az ideg egyik végét, majd a szárra ránehezedve azt meghajlítják, amíg a felső íjrészt egy kézzel maguk felé húzva, arra az ideg másik végét felhelyezik. Ehhez a művelethez esetenkén hasfalvédő is szükségeltetik. A lövés során (célzás után) csak arra kell ügyelni, hogy az ellövés pillanatában ne mozduljon be a fegyver, amit az e pillanatra időzített teljes ellazulással (nincs légzés sem) és lassú ravaszkioldással lehet elérni.