Thesszalonikéi Antipatrosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Thesszalonikéi Antipatrosz (Thesszaloniké (ma Szaloniki), Kr. e. I. század - Róma?, Kr. u. I. század) Görög költő

Makedón Antipatrosz néven is ismert. Kr. e. 12-9 között a Makedóniában harcoló Calpurnius Piso kliense volt, később követte őt Rómába, és ott retorikatanítással foglalkozott. Az Anthologia Graecában szereplő, Antipatrosz név alatt olvasható 141 epigrammának talán fele származik tőle, a többi Szidóni Antipatrosz műve, a szerzőséget azonban ez esetben roppant nehéz, szinte lehetetlen eldönteni. Hasonlóan névrokonához, ő is Leónidasz hatása alatt áll, költeményeit az ő stílusában írja. Hatása jelentős volt fiatalabb kortársára, Ovidiusra. Egy epigrammája:

Emberről kőből ne ítélj. Lám csak, kicsi sír ez,

s mégis nagy, kinek itt elfödi holt tetemét.

Tudd meg, ez Alkman, a spártai költők közt a legelső,

egy a kilenc Múzsák ritka kilence közül.

Két földrész verseng: hogy Lűdia volt-e hazája?

Spárta? A költőket több anya szülte, nem egy.

[szerkesztés] Források

Pecz: Ókori lexikon

• Míg élők közt leszel élő (Epigrammák a Görög Antológiából) Budapest, Európa Könyvkiadó, 1980)