Szegénység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szegénység

[szerkesztés] Típusai

• Abszolút szegénység

Saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni és létminimum alatt él. Magyarországon a létminimum: 53.000 Ft.

• Relatív szegénység

Akinek a keresetük nem elég arra, hogy tovább fejlesszék magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet jelent. Társadalom nagy többségéhez képest szegény. Kulturális szegénységben szenved pl.: egészségügyben dolgozók.

• Hagyományos szegény
  • csonkacsalád
  • nagy család
  • nyugdíjas.
• Új szegénység
  • hajléktalan
  • munkanélküli
  • elszegényedő középosztály akik minden erővel igyekeznek a tisztes szegénység szintjén meghaladni, elszegényesedése folyamatos, nincs rendszeres pénzbeli jövedelem)

• Etnikai szegénység: pl.: cigányság, zsidóság.
• Demográfiai szegénység: pl.: korcsoport szegény. Magyarországon 1998-ig a nyugdíjasok, 1998-tól pedig a gyerekek.

Munkanélküliség szóródása Magyarországon: Borsod megye, Szabolcs megye, Nógrád megye.

Az abszolút szegénységi tipusba tartozó réteg létminimum alatt él. Nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételekhez, nem rendelkeznek megfelelő hajlékkal.

A létminimum kiszámításához a ” fogyasztási kosarat ” használják. Nem számol sem az egyéni, sem regionális különbségekkel. Fogyasztási kosár: belepakolnak mindent, amire a megítélés szerint pl.: egy négy tagú családnak szüksége lehet ( élelmiszer, tisztálkodás stb. )

Az emberek életmódja és fogyasztási kultúrája jelentősen eltér egymástól. ( Kárpótolja önmagát, ha pénzhez jut és rövid idő alatt elfogy ) HITELEK és KÖLCSÖN A szegénységet mindig az adott ország fejlettségi szintjének és az uralkodó normának megfelelően kell kialakítani. ( Románia – Magyarország, Ausztria – Magyarország )

[szerkesztés] Kik a szegények Magyarországon?

• tartósan munkanélküliek
• a részidősen foglalkozottak
• a tartós betegségben szenvedők
• rokkantak
• nyugdíjasok

A nyugdíjasok 50 % - a szegény, még he aktív korukban jól is kerestek - jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el.

• nagy és csonka családok
• hajléktalanok

Jelentős az egyszülős családok aránya (női egyszülős). Megnőtt a tartós munkanélküliek száma. Nő a hajléktalanok száma (Budapesten a legtöbb). Szalai Júlia megkülönbözteti a szegénységet az elszegényedéstől. Elszegényedés szélesebb társadalmi kört érint. A fekete gazdaság megélhetést biztosít, ezek tették lehetővé a falusi infrastruktúra fejlődését, magánlakások építését valamint a háztartások modernizálását. Sokszor a szülőknek le kell mondaniuk egyes szolgáltatásokról, azért hogy gyermekük taníttatását biztosítani tudják. Váratlan események (pl.: tartós betegségek, tartós fogyasztási cikkek tönkremenetele felborítják az egyébként is borotvaélen táncoló költségvetést. Nincsenek már tartalékok. Sokuk napról napra él. Az elszegényesedés folyamata megállítható a gazdasági növekedéssel és a szellemi tőke leértékelődési folyamatának megállításával.