Szahmet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szehmet, Szóhmet vagy Szahmet (jelentése: „a hatalmas”, vagy „hatalmas nő”)

Ré leánya, akit gyakran Ré Fenyegető Szemének is emlegettek. Ptah hitvese volt, fiuk Heka és Nofertum.

Oroszlánfejű nőnek ábrázolták feje körül napkoronggal, melyet egy ureuszkígyó vett körül. Szent állata az oroszlán.

A perzselő nap oroszlánfejű istennője, az anyák oltalmazója, a háború , gyűlölet és halál úrnője.Ő volt a járványok felelőse és terjesztője is, betegségdémonok álltak szolgálatában, ugyanakkor gyógyító istennő is, az orvosok oltalmazója, akik a papjainak tartották magukat..Elsősorban Memphiszben, de egész Egyiptomban tisztelték.

Szahmet semmisíti meg Ré és Ozirisz ellenségeit: Széthet, Apóphiszt és másokat. Amikor Ré megbünteti bűneiért az embereket, Szehmet hajtja végre a büntetést.

Utóval (Utó istennő) és Nehbettel együtt a fáraókat óvja: mellettük áll a harcban, lába elé dönti az ellenséget - külsejével megrémíti, leheletének lángjával pedig megöli. Mágikus erejénél fogva elpusztíthatja az embert, betegséget vihet rá, vagy meggyógyíthatja.

Nagyon korán azonosult Tefnuttal és Hathorral, valamint Básztet, Utó, Mut istennőkkel és sok oroszlánistennővel (Menkeret, Ment, Menhit, Seszemtet).

Sör áldozatokat kívánt. (kapcsolódó mítosz: Szehmet megengesztelése)