Rigvéda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rigvéda részlet

Rigvéda, Rgveda (szanszkrit nyelven: Himnuszok bölcsessége), a Kr. e. II. évezredből származó indiai himnuszgyűjtemény, a hindu vallás szent könyve. Nyelve a szanszkrit korai változata. Már az ókorban is csak töredékesen értették, s azóta is önkényesen értelmezik. Szövegét, amelyet szájhagyomány őrzött hihetetlen pontossággal évezredeken át, az áldozati szertartásokon éneklik a papok. A pontos szöveg elsajátítása képezte a papnövendékek oktatásának fő tárgyát.

A négy véda legrégibb és legfontosabb darabja. 1028 himnuszt tartalmaz, kb. 10 000 versszak terjedelemben. Tíz könyvre van felosztva, amelyek szerzőségét a hagyomány különböző papi családoknak, illetve iskoláknak tulajdonítja. Legrégibb a II-VII. könyv, legkésőbbi a X. könyv. Az egyes himnuszok egy-egy istenhez szólnak (bár van olyan is, amely az összes istent együtt szólítja meg), s mindig a magasztalt istent nevezik legnagyobbnak, a többiek felett állónak. A legtöbb himnusz (kb. 250) címzettje Indra, az istenek királya és a zivatar istene, aki fegyverével, a villámmal lesújtotta a vizeket barlangjába záró Vritra sárkányt. Kb. 200 himnusz hívja segítségül Agnit, a tűz istenét, aki az áldozatot az égbe viszi. Kevesebb himnusz szól a Nap (Szúrja), Szél (Váju), Viharok (Marutah), Tenger (Varuna), stb. istenéhez. A teljes IX. könyv az áldozathoz használt szóma italt (illetve a növényt, amelyből kisajtolták) dícsőíti, megszemélyesítve. Költőiségükkel kiemelkednek a Hajnal istennőjéhez (Usasz) intézett himnuszok. A legérdekesebb darabok a X. könyvben találhatóak: a világ teremtésének leírása (X. 129), továbbá mintegy 20 párbeszédes formájú költemény, pl. a halandó férjét elhagyó tündérasszonynak és hitvesének párbeszéde (Urvasi és Purúravasz, X. 95).

A költemények versformája rímtelen, időmértékes, 3 vagy 4 soros versszak, amelyben csak a szótagszám és a sorvég időmértéke kötött. A gyűjtemény első himnuszának kezdősorai:

Agnit kérem, a tűz urát,

az áldozat víg istenét,

ajándék-osztó főpapot.

Agnit a régi látnokok

imádták, imádjuk mi is:

az isteneket hívd ide!