Nagybacon

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagybacon (románul Bătanii Mari): falu a mai Romániában Kovászna megyében. Községközpont, Kisbacon, Magyarhermány, Szárazajta és Uzonkafürdő tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Látnivalók 4 Híres emberek 5 Gazdasága

[szerkesztés] Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 27 km-re északnyugatra a Bacon-patak két partján fekszik.

[szerkesztés] Története

1334-ben Bachan néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg az Uzonka-patak melletti Faluhely nevű részen feküdt, a közeli Csókás-dombon még templomának helye is ismert. A falu két részből, a Bacon-patak déli partján fekvő és Háromszékhez tartozott Csinód, vagy Sepsibaconból és a patak északi partján fekvő és Udvarhelyszékhez tartozott Telegdibaconból egyesült 1877-ben. 1843-ban Sepsibacont nagy tűzvész pusztította. 1910-ben 2172 lakosából 2144 magyar, 24 román és 4 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott. 1992-ben 1863 lakosából 1757 magyar, 69 román, 34 cigány, 3 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• A Kisbacon felé eső dombháton épült református temploma eredetileg 1141-ben épült, a 14. század során gótikus stílusban átalakították, 1798-ban bővítették. Mai alakját az 1835. évi bővítés után nyerte el. Tornya középkori eredetű, rajta 1679-es évszám látható, felső részét 1863-ban építették.
• Ortodox temploma 1900-ban épült.
• Református kultúrházát 1927-ben Kós Károly tervezte.
• Polgármesteri hivatal előtti parkban láthatóak a két világháború hőseinek és a magyar honfoglalás millecentenáriumának emlékművei.
• A határában levő Kincses-barlang nevét a homokkőben található csillogó piritnek köszönheti.
• Határában több helyen is borvíz tör fel

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1679-ben Baczoni Incze Máté a bölcsészet és a keleti nyelvek tanára.
• Itt született 1762-ben Incze Mihály orvos, tanár, szakíró.
• Itt született 1887-ben dr. Konsza Samu etnográfus, tanár, sírja a református templom mellett van.

[szerkesztés] Gazdasága

Az emberek nagyrészt mezőgazdaságból élnek, emellett több cserép- és téglagyártó kisüzem található, amiben a határban található gazdag erdőkből kitermelt fát használják fel.

Több vállalkozás a különböző minőségű fák kitermelésére szakosodott.