Német nyelvtan

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A német nyelvben léteznek ragozható és nem ragozható szófajok:

• Ragozható szófajok
  • a névelő (der Artikel)
  • a főnév (das Substantiv)
  • a névmás (das Pronomen)
  • a melléknév (das Adjektiv)
  • a számnév (das Numerale)
  • az ige (das Verb)
• Ragozhatatlan szófajok
  • határozószó (das Adverb)
  • elöljárószó v. viszonyszó (die Präposition)
  • kötőszó (die Konjunktion)
  • az indulatszó

A ragozásnak két típusát ismerjük:

• névszóragozás - vagy deklináció (Deklination)- ide tartozik a névelők, főnevek, névmások, melléknevek és számnevek ragozása
• igeragozás - vagy konjugáció (Konjugation)

Tartalomjegyzék 1 A névelő 2 Főnevek 3 Névmások (die Pronomen) 4 A melléknév (das Adjektiv) 5 Számnevek 6 Igék (das Verb)

[szerkesztés] A névelő

A német nyelvben határozott és határozatlan névelőket különböztetünk meg.

• A határozott névelő (der bestimmte Artikel)
• A határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel)

A névelők rendszere

Egyes szám	Hímnem	Nőnem	Semelegesnem	Többes szám	Hímnem	Nőnem	Semlegesnem
Alany eset	der	die	das	Alany eset	die	die	die
Birtokos eset	des	der	des	Birtokos eset	der	der	der
Részes eset	dem	der	dem	Részes eset	den	den	den
Tárgyeset	den	die	das	Tárgyeset	die	die	die
Singular	Hímnem	Nőnem	Semlegesnem
Alanyeset	ein	eine	ein
Birtokos eset	eines	einer	eines
Részeseset	einem	einer	einem
Tárgyeset	einen	eine	ein

[szerkesztés] Főnevek

Fontos helyesírási tudnivaló: A német nyelvben a főneveket mindig nagy kezdőbetűvel írják!

A főnévnek van neme (Genus) esete (Casus), és száma (Numerus).

A főnév nyelvtani neme

A főnevekhez egyedi nyelvtani nemet rendel, névelői is ezt tükrözik, a három nem:

• hímnem (maskulin)
• nőnem (feminin)
• semlegesnem (neutral)

Ennek alapján megkülönböztetjük a következő kategóriákat:

• hímnemű főnevek - névelője: der > der Vater
• nőnemű főnevek - névelője: die > die Mutter
• semleges nemű főnevek: das > das Kind

A nyelvben nem a főnév végződése, hanem a névelő vagy más determináns alakja jelzi a főnév nemét.

A főnevek nemének meghatározására általános erejű szabály nincs, de útbaigazíthat: a jelentés vagy a végződés. Ha e két szempont egymásnak ellentmond, úgy a végződés dönti el a nemet.

A főnevek nemének fontos szabályai:

• hímnemű főnevek jelentésük szerint
• hímnemű főnevek végződésük szerint

• nőnemű főnevek jelentésük szerint
• nőnemű főnevek végződésük szerint

• semleges nemű főnevek jelentésük szerint
• semleges nemű főnevek végződésük szerint

A főnév száma

• a főnév állhat egyes számban és többes számban.
• a német nyelvben a többes szám jelzése többféleképpen történhet:
  • alaki különbség nélkül: der Maler - die Maler
  • tőhangváltás jelzi a különbséget: die Mutter - die Mütter
  • - e, - er, - n, - en, - s ragok jelzik a különbséget: das Auto - die Autos
  • Umlaut és - e, vagy - er végződés együtt jelzi a különbséget: der Baum - die Bäume

• A többes szám képzése idegen szavak esetén sokszor az eredeti nyelv többesszámát követi Towarisch - Towarischi, Cherum-Cherubim), ami a ragozási osztályok számát jelentősen megnöveli.

A többes számú főnevek magyartól eltérő használata

• Többes szám esetén akkor is a többesszámú formát használja, ha a mondat értelme egyébként is kifejezné a többes számot (pl. zehn Jungen: tíz fiú). Ezt a többi ún. indoeurópai nyelv (germán, szláv, latin) is így csinálja.

A főnév esete, ragozása (Deklination des Substantivs)

A németben a főnevek esetragjai csak kevés esetben maradtak meg, így a főnév mondatbeli szerepére a névelő vagy más determináns utal. A főnév esetei:

• Alany eset (Nominativ)
• Tárgy eset (Akkusativ)
• Birtokos eset (Genitiv)
• Részes eset (Dativ)

A hímnemű főnevek ragozása

• erős ragozású hn. főnevek: > der Maler, - s, -
• gyenge ragozású hn. főnevek: > der Junge, - n, - n
• vegyes ragozású hn. főnevek: > der Professor, - s, - en

A semleges nemű főnevek ragozása

• erős ragozású sn. főnevek: > das Auto, - s, - s
• vegyes ragozású sn. főnevek : > das Auge, - s, - n

A nőnemű főnevek ragozása

• A főnevek ragozása ebben a csoportban egyszerűbb, kevesebb az alakváltozat, egyes számban esetragok nincsenek.

Alakjuk pl: die Mutti, -, s vagy die Lampe, - , - n

[szerkesztés] Névmások (die Pronomen)

Személyes névmások(das Personalpronomen)

• alanyesete (Nominativ): ich - én, du - te, er/sie/es - ő, wir - mi, ihr - ti, sie/Sie - ők/Ön
• tárgyesete (Akkusativ): mich - engem, dich-téged, ihn/sie/es - őt, uns - minket, euch-titeket, sie/Sie- őket/Önt
• részesesete (Dativ): mir- nekem, dir-neked, ihm/ihr/ihm - neki, uns-nekünk, euch- nektek, ihnen/Ihnen- nekik/Önnek

Birtokos névmások (das Possesivpronomen)

• jelzőként álló birtokos névmás
• önálló birtokos névmás

Visszaható névmás (das Reflexivpronomen)

Kölcsönös névmás (das Reziprokpronomen)

Mutató névmás (das Demonstrativpronomen)

Kérdőnévmás (das Fragepronomen)

• ki, mi - wer, was
• melyik - welcher, welche, welches

Vonatkozó névmás (das Relativpronomen)

• aki, amely - der, die, das

Határozatlan névmás (das Indefinitpronomen)

• az ember, valaki értelemben - man
• mindenki - jedermann
• valaki / senki - jemand / niemand
• valami / semmi - etwas / nichts
• mind, mindegyik, mindenki, mindnyájan - all.../ jeder, jede, jedes / aller, alle, alles /alle
• az egyik, a másik - der, die, das eine / der, die, das andere

A névmási határozók (das Pronominaladverb)

• erre, arra - mire? = daran / hieran - woran?...

[szerkesztés] A melléknév (das Adjektiv)

A melléknév a mondatban lehet:

• jelző
• összetett állítmány névszói része
• módhatározó.

A jelzőként álló melléknevek ragozása (die Deklination der Adjektive)

A melléknév ragozása függ attól, hogy a jelzős szerkezet előtt áll-e determináns és az hány alakú.

A melléknév ragozásában megkülönböztetünk:

• erős vagy névelőpótló ragozást (amikor a jelző előtt nem áll olyan kísérő, mely egyértelműen jelzi a főnév nemét, számát, esetét - azaz nem áll előtte semmi) pl. "schönen Tag!", kérdőszava: was für...? - milyen ...?
• gyenge vagy névelőkísérő ragozást (amikor a jelző előtt álló névelő vagy névmás végződése egyértelműen jelzi a főnév nemét, számát, esetét - lehet határozott névelő vagy háromalakú determináns) pl. "das schöne Haus", kérdőszava: welcher.../welche../welches..? - Melyik..? A milyen?
• vegyes ragozást (amikor a jelző előtt kétalakú determináns áll, azaz határozatlan névelő (ein és kein) vagy, birtokos névmás (mein, dein...) pl. "ein schönes Haus", kérdése: was für ein...? was für eine...?- milyen?

Két csoport a ragozás alól mentesül:

• a ragozhatatlan melléknevek
  • • idegen eredetű, pl. színjelölő melléknevek > ein lila Kleid
    • helynevek - er képzős melléknévi változata > die Leipziger Messe
    • - lei képzős melléknevek, ill. határozatlan számnevek (allerlei, mancherlei, vielerlei) > wir haben vielerlei Möglichkeiten.
• nem ragozott melléknevek
  • halb (fél), ganz (egész) mn. névelő nélkül álló helynevek előtt > in ganz Österreich

A főnévvé vált melléknevek

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A melléknevek fokozása (die Komparation der Adjektive)

A melléknév fokozásának három fokát különíthetjük el:

• alapfok (der Positiv)
• középfok (der Komparativ)
• felsőfok (der Superlativ).

Jelzőként álló melléknév fokozása

A mellékneveket szabály szerint az alábbiak szerint fokozzuk:

• alapfok: jele -
• középfok: melléknév + er > billiger (olcsóbb), lustiger (vidámabb), interessanter (érdekesebb), stb.

(a fokozat erősíthető, ha a viel, vagy a mehr szócskákat ezek elé tesszük: viel billiger (sokkal olcsóbb), etc).

• felsőfok: (am +) melléknév + ste + deklináció szerinti végződés: (szerkezettől függően az am helyett határozatlan névelő áll): am billigsten (legolcsóbb), am interessantesten (legérdekesebb), etc.

Összetett állítmány névszói részeként álló melléknév fokozása

A módhatározóként álló melléknév fokozása

Sablon:Csonk - szakasz

Melléknévfokozás Umlaut-tal ill. Umlauttal és anélkül is fokozható melléknevek

• hoch, höher, höchst/am höchsten
• nah, näher, nächst/am nächsten (külön csoportot alkotnak az umlauttal képzett melléknév-fokok), stb.
• A leggyakoribb umlauttal képzett melléknevek: arm, alt, dumm, grob, hart, jung, kalt, klug, kurz, lang, scharf, stark, schwach, warm, gesund

Rendhagyó fokozású melléknevek

Természetesen kivételek is vannak:

• más tőből képzik a felsőfokot ill. középfokot:
  • gut, besser, best/am besten
  • viel, mehr, meist/am meisten
  • gern, lieber, liebst/am liebsten
• kétféle alakjuk van közép ill. felsőfokban:
  • wenig > weniger > wenigst/am wenigsten vagy wenig > minder > mindest/am mindesten

[szerkesztés] Számnevek

1. Tőszámnevek

A német az első tizenkét számjegy egyedi nevében őrzi a tizenkettes számrendszert: eins, zwei, drei, vier, fünf, sechs, sieben, acht, neun, zehn, elf, zwölf

Tizesek: 13-tól felfelé az egyesek (lást fent) mögé -zehn kerül (egybeírva): dreizehn, vierzehn, fünfzehn, sechzehn (!), siebzehn (!), achtzehn, neunzehn.

Huszasoktól százig:

• a tízzel oszthatók: zwanzig (20), dreißig (30), vierzig (40), fünfzig (50), sechzig (60), siebzig (70), achtzig (80), neunzig (90)
• tízzel nem oszthatók szerkezete: egyesek + und + tizesek (egybeírva): einundzwanzig (21), zweiunddreißig (32), dreiundvierzig (43), etc.

Száztól:

• 100 = hundert, 1 000= tausend, 10 000= zehntausend, 1 000 000 =eine Million
• ezek mögé kerülnek a százasnál alacsonyabb számok: einhundertzweiunddreißig (132), vierhundertfünfundzwanzigtausendachthundertneununddreißig (425 839)
• a millió és a milliárd főnevek (die Million, die Milliarde), ezért ragozandók, attól függően hogy egyes vagy többes számban állnak: eine Million zweihundertzehn (egymillió-kétszáztíz), drei Milliarden zwei Millionen dreihunderttausend (hárommilliárd-kétmillió-háromszázezer)

A számokat betűvel kiírva egymillió fölött különírjuk. (zwei Millionen dreihundertzwanzigtausend (2 320 000), fünfzehn Milliarden (15 milliárd))
Szövegben általában 12-ig írják ki betűvel a számokat (kivéve ha külön hangsúly van a szám értékén), 12 felett számjeggyel.

2. Sorszámnevek

Képzés

• Képzésük során a tőszámnevek -ste, vagy a -te ragot kapnak. (fünfte (5.), sechste (6.), zwanzigste (20))
  
• -ste ragot kap az erste (1.), zwanzigste (20.), dreißigste (30.), vierzigste (40.), fünfigste (50.), sechzigste (60.), siebzigste (70.), achtzigste (80.), neunzigste (90.), hundertste (100.), tausendste (1000.), millionste (milliomodik).
  
• A többi sorszámnév -te raggal képződik.
  
• Rendhagyónak nevezhető a dritte (3.), siebte (7.).

Ragozás

A sorszámnevek mindig ragozódnak. Lehetnek egy főnév jelzői, vagy főnevesíthetőek (Substantivierung).

Jelzőként úgy ragozódnak mint a melléknevek (Adjektivdeklination):
der erste Preis - az első díj
die fünfte Reihe - az ötödik sor
im vierten Stock - a negyedik emeleten
zum dritten Mal - harmadszorra

A főnevesült sorszámneveket nagybetűvel írjuk, és úgy ragozzuk mint a főnevesült mellékneveket (adjektivische Deklination):
Peter ist als Zweiter angekommen. - Péter másodiknak érkezett.

de:

Er kann arbeiten wie kein zweiter/Zweiter. - Úgy dolgozik mint senki más.

Összetételekben

Összetételekben, ahol a sorszámnév előtagként szerepel, ragtalan tőszámnévi alakot használunk:
Zweitbeste - második legjobb
Erstausgabe - első kiadás

3. Törtszámnevek

[szerkesztés] Igék (das Verb)

Jelentésük alapján léteznek:

• önálló igék (e Vollverben)
  • tárgyas igék
  • tárgyatlan igék
  • sich - es igék v. visszaható igék
  • személytelen igék
• segédigék (e Hilfsverben)
  • módbeli segédigék (e Modalverben): számuk 6, szerepük: módosítják az alapige jelentését. können - tud, képes valamire, 'wollen - akar v.mit tenni, sollen - kell v.mit tenni (külső kényszer), mögen - szeret v.mit tenni, müssen - kell v.mit tenni (belső kényszer), dürfen - szabad v.mit tenni
  • időbeli segédigék (e temporalen Hilfsverben), ezek az összetett igeidők képzésében játszanak szerepet: sein, haben, werden.

Az igeragozás rendszere (System der Konjugation)

• cselekvő ragozás (das Aktiv) és szenvedő ragozás (das Passiv)
• igemódok rendszere:
  • kijelentő mód (Indikativ)
  • kötőmód (Konjunktiv)
  • felszólító mód (Imperativ)
• igeidők rendszere
  • kijelentő módban: jelen (1) - Prásens, múlt (3)- Práteritum, Perfekt, Plusquamperfekt, jövő (2) - Futur I., Futur II.
  • kötőmódban: ugyanez
  • felszólító módban: csak jelen (Prásens)

Az igekötők

Az igekötők használata hasonló a magyar igekötőhasználathoz. Eltérő a magyartól, hogy vannak elváló és nem elváló igekötők is.

Az igekötős igék csoportjai:

• elváló igekötős igék

Az elváló igekötő mindig hangsúlyos, jelen időben és felszólító módban elválik az igétől, mondatban annak végére kerül. Nem változtaják meg az ige jelentését, inkább árnyalják, lásd steigen = szállni, fellépni v.hova, einsteigen = beszállni v.hova. ragozás: einsteigen - ich steige ein, du steigst ein, er/sie/es steigt ein, wir steigen ein, ihr steigt ein, sie steigen ein.

• el nem váló igekötős igék

Az el nem váló igekötők mindig hangsúlytalanok, nem válnak el az igétől. Az ige jelentését megváltoztatják, lásd.: kommen = jön, de bekommen = kap.

Soha el nem váló igekötők: be-, ge-, ent-, emp-, er-, miss-, ver-, zer-. ragozás: ich bekomme, du bekommst, er/sie,es bekommt, wir bekommen, ihr bekommt, sie bekommen.

Igék csoportjai

• Nem rendhagyó igék (regelmássige Verben) és Rendhagyó igék (unregelmässige Verben)

A sein (lenni) létige ragozása kijelentő mód, jelen időben: ich bin, du bist, er/sie/es ist; wir sind, ihr seid, sie/Sie sind

A haben (birtokolni) ige ragozása kijelentő mód jelen időben (az utána következő mondatrészt tárgyesetbe kerül!): ich habe; du hast; er/sie/es hat; wir haben; ihr habt; sie/Sie haben. Pl.: Ich habe einen Hund - Van egy kutyám (szószerint: Én bírok egy kutyát), (der Hund → den Hund) → (ein Hund → einen Hund)

A Cselekvő igeragozás (das Aktiv)

'Igemódok

• 1. Kijelentő mód

Igeidők kijelentő módban:

• Jelen idő - (Prásens)
  • személyragjai: Egyes szám: -e, -st, - t, Többes szám:- en/-n, -t, -en > ich lerne, du lernst, er/sie/es lernt, wir lernen, ihr lernt, sie lernen
  • tőhangváltós igék

• Múlt idő - három múlt időt használ:
  • Elbeszélő múlt (Práteritum/Imperfekt) - szerkezetét tekintve egyszerű alak
  • (Perfekt) - szerkezetét tekintve összetett alak
  • Régmúlt (Plusquamperfekt) - szerkezetét tekintve összetett alak, előidejűség kifejezésére használják.

Összefoglaló példa: Maria ging heim= Mária hazament. Was hat er gesagt? Mit mondott? Er sah, daß Peter schon gegangen war= Látta, hogy Péter már elment.

• Jövő idő (Futur)

összetett igealak: a werden időbeli segédige jelen idejű személyraggal ellátott alakja és az alapige főnévi igenévi alakja (ich werde kommen, du wirst kommen, er wird kommen, wir werden kommen, ihr werdet kommen, sie werden kommen)

• 2. Felszólító mód

Igeidők felszólító módban: csak jelen idő

• 3. Kötőmód

3. 1.) (Konjunktiv II.)- feltételes módnak felel meg Igeidők feltételes módban: Feltételes jelen (Konjunktiv Präteritum) és Feltételes múlt (Konjunktiv Plusquamperfekt)

3. 2.) (Konjunktiv I.) - függőbeszédnek felel meg Múltidejű alakból képzik. Ha a szótő hangsúlyos szótagjában -o, -a, -u a mássalhangzó, akkor umlaut kerül rá. Ragozása megegyezik az általános személyragokkal, kivétel egyes szám 3. személy, ahol az ige -e végződést kap, pl. es lebe.

Grammatikák:

Rudolf és Ursula Hoberg: Német nyelvtan. A magyar kiadás alkotó szerkesztője: Földes Csaba. Budapest: Akadémiai Kiadó/Mannheim: Dudenverlag 2002, ISBN 963-05-7809-0.

Uzonyi Pál: Német nyelvtani lexikon. Budapest: Corvina 2001, ISBN 963-13-4938-1.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!