Musztafa Bayrakdar

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Musztafa Bayraktar (1755 - 1808. november 15): török nagyvezír. Szegény szülőktől származva, szerencséje és vitézsége által küzdötte föl magát. Mint ruszcsuki pasa, szerencsével harcolt az oroszok ellen (1806). Ekkor történt, hogy a janicsárok III. Szelim szultánt letették, és helyébe IV. Musztafát emelték a trónra (1807). Bayraktar ekkor Konstantinápolyba jött hadseregével és Musztafa helyébe ennek testvérét, II. Mahmudot emelte a trónra (1808. július 28), miután a janicsárok Szelimet időközben meggyilkolták. Mint a szultán nagyvezíre, a janicsárok megsemmisitésére törekedett. Célját nem érte el; a janicsárok 1808. november 15-én ismét fellázadtak, megtámadták a szerájt és IV. Musztafa visszahelyezését követelték. Bayrakdar vitézül védte magát, mikor pedig a janicsárok felgyújtották palotáját, Musztafát megfojtatta és fejét odadobta a lázadóknak, magát pedig az épülettel együtt a levegőbe repítette.