Montenegró uralkodóinak listája
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az alábbi táblázat Montenegró uralkodóinak listája.
A Fekete hegyek országának története szorosan összefonódott a szerbekével egészen addig, amíg a szláv törzsek letelepedtek a Balkán-félsziget nyugati partvidékén. Ezek után a történelmi Szerbia öt jelentősebb államalakulatra bomlott fel. A mai Montenegró abban az időben Zéta vagy Duklja néven vált ismertté. A 9. században különült el először Zéta területe, amelyet az ókori Diokleia név után gyakran Duklja néven emlegettek a korabeli krónikák.
Később Montenegró felvette a római rítusú kereszténységet, és ezzel végképp elvált Szerbia és Montenegró története.
| Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
|---|---|---|
|
|
||
| Péter | 9. század | Az első főúr, aki Duklja területét uralma alá vonta. A szerb törzsek vezetőinek családjából származott. |
| Tugemir | 10. század | |
| Hvalimir | 10. század | Tugemir elsőszülött fia. |
| Petriszláv | 10. század | Tugemir második fia. |
| Dragomir | 10. század | Tugemir unokája. |
| Miroszláv | 10. század | Tugemir unokája. |
| Vladimir Dukljanski | 997-1016 | Petriszláv gyermeke. |
|
|
||
| Vojiszláv | 1018-1043 | A Vojiszláv dinasztia alapítója, akinek gyermekei hamarosan a szerb területekre is kiterjesztette hatalmát. Ő még zsupán volt. |
| István | 1043-1052 | A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Ő is a zsupán címet viselte. |
| Mihály | 1052-1081 | Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki. |
| Konstantin Bodin | 1081-1101 | Mihály fia. Uralma alatt érte el legnagyobb területét Montenegró. Uralma kiterjedt Boszniára, Ráczországra, Albániára, Makedóniára és Horvátország egyes részeire. |
| Dobroszláv | 1101 | Dinasztikus harc tört ki uralma alatt. Bodin féltestvére volt. |
| Kočapar | 1101-1114 | Vladimir ellen harcolt a trónért. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak. Bodin testvére volt. |
| Vladimir | 1101-1114 | Trónharcokat vívott Kočapar ellen. Bodin unokaöccse. Jakvinta, Bodin felesége megmérgezi és saját gyermekét ülteti a trónra. |
| György | 1114-1118 | Az utolsó montenegrói uralkodó, aki a mai Szerbián uralkodhatott. Hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg. |
| Grubeša | 1118-1125 | A trónfosztás okozta kavarodásban megszerzi a montenegrói trónt. |
| György | 1125-1131 | Másodjára a trónon. |
| Gradihna | 1131-1141 | |
| Radoszláv | 1141-? | |
| II. Mihály | ?-1189 | Duklja utolsó uralkodója. 1189-ben Rácország uralkodói foglalták el az ország területét. |
|
|
||
| I. Balša, Stracimir |
1356-1360 | A szerb uralkodó egyik rokona, aki megkapja a Montenegró feletti uralmat. |
| I. Đurađ | 1360-1378 | |
| II. Balša | 1378-1385 | |
| II. Đurađ | 1385-1403 | |
| III. Balša | 1403-1421 | Utód nélkül halt meg, de végrendeletében nagybátyjára hagyta Montenegró trónját, amely így Szerbia részévé vált ismét. |
|
|
||
| Radič | 1435-1451 | |
| István | 1451-1465 | |
| Iván | 1465-1490 | |
| Đurađ | 1490-1496 | |
|
|
||
| I. Danilo | 1696-1735 | Az első vladika, azaz püspök-herceg, aki az iszlám uralom alól ki tudott szabadulni. |
| II. Sava | 1735-1781 | |
| I. Péter | 1781-1830 | |
| II. Péter | 1830-1851 | |
| II. Danilo | 1851-1852 | 1852-ben felvette a Montenegró hercege címet. |
|
|
||
| II. Danilo | 1852-1860 | |
| I. Nikola | 1860-1910 | 1910-ben felvette a Montenegró királya címet. |
|
|
||
| I. Nikola | 1910-1918 | |
Based on work by