Magyar Demokrata Fórum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Magyar Demokrata Fórum (röviden MDF) egy bejegyzett politikai párt Magyarországon.

Magyar Demokrata Fórum

Elnöke	Dávid Ibolya
Elnök-helyettese	Hock Zoltán
Alelnök(ök)	Almássy Kornél, Szőke László, Szabó József
Frakcióvezető	Herényi Károly
Alapítva	1987. szeptember 27.
Székház	1025 Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor 73.
Politikai ideológia	konzervatív, kereszténydemokrata
Pártszín(ek)	zöld
Parlamenti jelenlét	1990 -
Weboldal	http://www.mdf.hu

A párt alapításának „hivatalos” időpontja 1987. szeptember 27. Első elnöke Bíró Zoltán volt, őt követte Antall József, aki 1990-től 1993-ban bekövetkezett haláláig Magyarország miniszterelnöke volt. A párt jelenlegi elnöke Dávid Ibolya.

Tartalomjegyzék

1 Az MDF története
2 Az MDF felépítése (2005. november)
3 Választási eredmények
- 3.1 Országgyűlési választások
- 3.2 Európai parlamenti választás
4 Lásd még
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az MDF története

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1987-ben alakult Lakiteleken. A rendszerváltás utáni első választások megnyerése után az MDF az FKGP-vel és a KDNP-vel alakított kormányt. A miniszterelnök Antall József lett, aki az MDF-et a nép-nemzeti irányzat, a kereszténydemokrácia és a nemzeti liberalizmus három alappillérén nyugvó pártként határozta meg. Antall József halála után Boross Péter belügyminiszter lett a miniszterelnök.

Az 1990-1994-es években több képviselőt kizártak a pártból, akik közül sokan függetlenként folytatták karrierjüket, míg mások a Fidesz színeiben. Több képviselő új pártot alapított, mint például Csurka István, a MIÉP alapítója. A MIÉP az 1998-as országgyűlési választásokon elérte az 5%-os küszöböt és parlamenti frakciót alakíthatott, míg az MDF alig érte el a 3%-ot, ám egyéni válaszókerületekben győzelmet szerző képviselői frakciót alakíthattak és négy év ellenzékben eltöltött idő után újra kormányzópárt lehetett a Fidesz és az FKGP mellett. A 2004-es Európai Parlamenti választásokon egy képviselőt delegálhatott az Európai Unió parlamentjébe.

A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz-szel közös listákon indult és több mint 41%-ot értek el, de a választást elveszítették. Az MDF országgyűlésbe jutott 24 képviselője önálló frakciót alakított. Időközben a párton belül szakadások jelentek meg, és több képviselő kivált a frakcióból.

Az MDF a 2006-os országgyűlési választáson önállóan indult, és az első fordulóban 5,04%-os eredménnyel bejutott a parlamentbe, mely révén 1994 óta előszőr képes volt egyedül bekerülni az Országgyűlésbe. Az MDF mindkét nagy párttól távolságtartó politikával próbált eredményes lenni, ennek központi eleme volt, hogy sem Gyurcsány Ferencet, sem Orbán Viktort nem segítik kormányra. Ez a két forduló között főleg utóbbi irányában mutatkozott meg, amikor elutasította a Fidesz közeledését^[1]. Ennek hatására a baloldali szavazótáborban nőtt, a jobboldali szavazótáborban viszont csökkent népszerűsége. A két párt viszonya azóta jelentősen romlott. A legújabb közvéleménykutatás szerint a párt népszerűsége folyamatosan emelkedik, júniusban (1996 óta elöször) megelőzte az SZDSZ-t, júliusban a biztos szavazók és pártválasztók körében már 8%-os volt a támogatottsága, míg a teljes lakosság körében 5%.(Forrás: Tárki)

[szerkesztés] Az MDF felépítése (2005. november)

Elnök: Dr. Dávid Ibolya
Elnökhelyettes: Hock Zoltán
Alelnökök: Almássy Kornél, Szőke László, Szabó József, Katona Kálmán
Frakcióvezető: Herényi Károly
Az elnökség további tagjai: Dr. Csáky András, Karsai Péter, Viniczai Tibor, Zsigmond Attila

[szerkesztés] Választási eredmények

[szerkesztés] Országgyűlési választások

év	eredmény	mandátumok	szavazók száma	Parlamenti szerepe
1990	24,73%	164	1 212 355	kormánypárt
1994	11,73%	38	633 342	ellenzék
1998	3,12%	17	139 934	kormánypárt
2002	41,07%	188 (24)	2 306 763	ellenzék
2006	5,04%	11	272 831	ellenzék

Megjegyzések:

1990-ben megnyerte a választásokat és a kormánykoalíció vezetője volt.
1998-ban egyéni választókerületekben mandátumot szerzett képviselői révén tudott frakciót alakítani. (3,12%-ot ért el)
2002-ben a Fidesz-szel közös listán indulva jutott be a parlamentbe.
2006-ban az országos listán elért 5,04%-os eredménye révén szerzett parlamenti tagságot, az elnyerhető mandátumok 2,85%-át birtokolja.
Lásd még: A magyar választási rendszer